Pénteken Varsóban aláírták azt a gigantikus, 43,7 milliárd eurós (több mint 17 ezer milliárd forintos) hitelszerződést, amelynek köszönhetően Lengyelország az uniós SAFE védelmi program legnagyobb kedvezményezettjévé vált. Az ünnepélyes eseményen Donald Tusk miniszterelnök mellett Andrius Kubilius védelmi és Piotr Serafin költségvetési uniós biztosok is részt vettek.
Donald Tusk a szerződést „áttörésnek” nevezte, hangsúlyozva, hogy a források elengedhetetlenek Lengyelország biztonságához a jelenlegi kockázatos geopolitikai környezetben. A program célja a lengyel hadsereg és hadiipar felkészítése minden lehetséges kihívásra.
Mire költik a pénzt?
A SAFE-hitel kereteit szigorú feltételekhez kötötték: a szerződéseket május végéig meg kell kötni az európai gyártókkal, a beszerzéseket pedig 2030-ig végre kell hajtani. A prioritások a következők:
-
Keleti Pajzs: A keleti határszakasz fizikai és technikai megerősítése.
-
Modern haditechnika: Drónelhárító rendszerek, légvédelem és tüzérség fejlesztése.
-
Gépesítés: A páncélozott járműállomány jelentős bővítése és modernizálása.
A hitel kamatlába a pénzügyminiszter szerint kedvezőbb lesz a piaci hiteleknél, az első részlet várhatóan 3% körüli kamattal érkezik majd.
Politikai csatározások a háttérben
A hitelprogram nem ment át zökkenőmentesen a lengyel belpolitikán. Karol Nawrocki államfő márciusban megvétózta a hitelfelvételhez szükséges törvényt, aggodalmát fejezve ki a magas visszafizetendő összeg és az uniós feltételrendszer miatt (mely lehetővé teszi Brüsszel számára a finanszírozás felfüggesztését).
Az elnök javaslatát, miszerint a jegybanki aranykészletekre alapozzák a fejlesztést, a Tusk-kormány elvetette, és végül kormányhatározattal kerülte meg az elnöki vétót a szerződés aláírása érdekében.
A soron következő lépés: Varsó után szombaton Litvánia lesz a második uniós tagállam, amely aláírja a saját SAFE-szerződését, tovább erősítve a NATO keleti szárnyának védelmi képességeit.
Darvas Márton
