A német legfelsőbb bíróság elutasította azt a keresetet, amely azt célozta, hogy a BMW és a Mercedes-Benz 2030 után már ne értékesíthessen új, belső égésű motorral működő autókat. A döntéssel a testület megerősítette az alsóbb fokú bíróságok korábbi ítéleteit is.
Klímaper a nagy autógyártók ellen
A pert a Deutsche Umwelthilfe nevű környezetvédő szervezet indította. A felperesek azzal érveltek, hogy a fosszilis üzemanyaggal hajtott járművek jelentős mértékben hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátáshoz, és ez sérti a jövő generációk jogait.
A kereset célja az volt, hogy a két gyártó 2030 novemberétől ne forgalmazhasson ilyen járműveket. Ez gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy alig négy évük marad az átállásra.
A bíróság: nem a cégek feladata a keretek meghatározása
A bíróság indoklása szerint jelenleg nincs olyan jogszabály, amely konkrét kibocsátási határértéket írna elő egy-egy vállalat számára. Ennek hiányában a bíróság nem kötelezheti a cégeket ilyen jellegű korlátozásra.
A döntés hangsúlyozza: a kibocsátási célok meghatározása a törvényhozás feladata, nem pedig az igazságszolgáltatásé. A testület azt is kimondta, hogy egy korábbi alkotmánybírósági klímahatározat nem értelmezhető úgy, hogy közvetlenül egyes vállalatokra ilyen tiltásokat lehessen alkalmazni.
Marad a bizonytalanság az iparágban
A döntés rövid távon kedvez a hagyományos autógyártóknak, ugyanakkor nem zárja le a belső égésű motorok jövőjéről szóló vitát. Az Európai Unió szintjén továbbra is napirenden van a szigorítás, amely hosszabb távon alapjaiban alakíthatja át az autóipart.
A mostani ítélet így elsősorban azt rögzíti, hogy a klímavédelmi célok kikényszerítésének jogi kereteit nem a bíróságok, hanem a jogalkotók határozzák meg.
Darvas Márton
