Úgy tűnik, egy kis falu, Lipci meghozza a változást az orosz offenzívában, ugyanis az eddig nagy lendülettel előre nyomuló orosz hadakat sikerült az ukránoknak lelassítania. Holott pár napja már Harkiv bevételéről is egyre többet beszéltek Moszkvában. A BBC forgatócsoportja a faluban forgatott egy mára legendássá vált ukrán egységgel.
Miután Lipci elfoglalása továbbra is az egyik fő célja az oroszoknak, így nem csoda, hogy szinte megállás nélkül robbanásokat lehet hallani a környéken. Fedezéket alig talál a stáb és az ukrán osztag, így szinte végig rohanniuk kell a romos és elhagyatott utcákon. Nem akármilyen egységről van szó, hiszen az orosz-ukrán frontvonalon szinte már mindenki tudja, kikből is áll a híres Peaky Blinders.
Fotó: BBC/Lee Durant
A nevüket a kultikus tévésorozat után kapták, és ahogy Olekszandr, a vezetőjük elárulta, a háború kitörésekor sörétes puskákkal, civil ruhában őrködtek utcáikon. De ma már nem önkéntesekből álló rongyos csapat az övék, hanem harcedzett, a nyugati különleges erők által kiképzett drónvadászok, akik rettentő eredményesen harcolnak Harkiv védelmében az olcsó, tömegesen gyártott kis drónjaikkal. Nem véletlen a fegyvernem váltásuk, hiszen a több mint két éve dúló háború egyik legfélelmetesebb fegyverévé vált a drón.
Az offenzíva kezdete óta a Peaky Blinders több mint 100 orosz katonát ölt vagy sebesített meg. Úgy működnek, mint egy kis légierő, több tucat drónnal és bombák arzenáljával – az egyik tankokat, a másik pedig gyalogos katonák csoportjait célozza meg. Vagy ledobják a bombákat, vagy kamikaze drónokat használnak, amelyeket közvetlenül a célpontba repítenek.
De fegyverek szerzésére is használják drónjaikat, amiket kampókkal szerelnek fel, beküldik a harctérre, és megpróbálják a halottak közül kihalászni a még használható fegyvereket. Persze, mindez nem könnyű, hiszen hozzájuk hasonlóan az oroszok is elektronikusan zavarják a jeleket, amivel irányítják a drónokat.
Ám akármilyen ügyesen kezelik már ezeket az eszközöket, Olekszandr bátyja, Anton pontosan tudja, ezzel nem lehet a háborút megnyerni. Szerinte nagy hatótávolságú rakéták kellenének, amelyek már az orosz határ túloldalán megállíthatják az induló támadásokat.
Fotó: BBC/Lee Durant
Harkiv védelmében napi négy-öt drónt vetnek, vethetnek be, ami igencsak kevés egy-egy nagyobb orosz roham megállítására. Persze Olekszandr nem tagadja, volt bennük félelem, hogy a világ megunja Ukrajna szenvedéseit, ám a harkivi harcok, a civil áldozatok újabb lendületet adott hazája Nyugatról történő segítésének.
„Sajnos egyáltalán nem látjuk azt, hogy mikor lehet vége ennek az öldöklésnek. Mivel egyik oldal sem tud a másik fölé kerekedni, így fennáll a veszélye annak, hogy a háború évekig elhúzódhat. Ha az agresszort vissza akarjuk szorítani a saját határai mögé, ahhoz bizony az eddigieknél is nagyobb segítségre van szükségünk. Hisz láthatják, a mi erőnk most is csak arra elég, hogy hatalmas áldozatokkal ugyan, de megállítsuk az oroszok előrenyomulását” – mondta maga elé meredve a drónosztag vezetője.
Oleg Szinyijehubov – Harkiv katonai adminisztrációjának vezetője – a BBC-nek elmondta, az oroszoknak az volt az eredeti tervük, amit elfogott ellenséges katonáktól tudtak meg, hogy az offenzíva indulásakor az volt a parancs, hogy öt napon belül el kell érni Harkiv városát. A kormányzó úgy véli, Oroszország új offenzívája Harkiv térségében ismét felvetette azt a kérdést, hogy Ukrajna egyáltalán képes-e arra, hogy megnyerje ezt a háborút. Szerinte az oroszokat vissza lehet szorítani a határhoz – akárcsak 2022-ben –, ám a terület felszabadítása csak a csata fele. A másik fele az, hogy megtartsák. Ugyanis jelenleg Ukrajna továbbra sem tudja felvenni a versenyt Oroszország újjáéledt hadigépezetével: a friss csapatok toborzásával és fegyverekkel felszerelő képességével.
