Emmanuel Macron arra kérte Gabriel Attal miniszterelnököt, hogy a folyó ügyek irányításával biztosítsa az ország stabilitását az előrehozott nemzetgyűlések választásokat követően, amelyeknek előző napi második fordulójában a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett az élen, de nem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet a parlament alsóházában.
Gabriel Attalt délelőtt fogadta az államfő azért, hogy a köztársasági szokásjognak megfelelően a miniszterelnök felajánlja a lemondását. Emmanuel Macron viszont azt kérte tőle, hogy egyelőre maradjon a hivatalában - jelezte a megbeszélést követően az elnöki hivatal, utalva arra, hogy kevesebb mint három hét múlva kezdődnek az olimpiai játékok Párizsban.
A választások hivatalos végeredménye szerint a baloldali pártszövetség 182 mandátumot szerzett a korábbi 151 helyett, Emmanuel Macron Együtt párszövetsége - amely eddig 246 mandátummal relatív kisebbségben kormányzott - 168 képviselővel fog rendelkezni, míg az első fordulóban élen végző Nemzeti Tömörülés a harmadik helyre szorult, de a korábbi 89 képviselői helyét 143-ra tudta növelni.
A jobbközép Köztársaságiaknak továbbra is 60 fős frakciója lesz az új nemzetgyűlésben, amely július 18-án tartja meg alakuló ülését. Miután az első helyen végző négy pártból álló baloldali szövetség abszolút többség hiányában nem tud kormányozni, széles körű egyeztetések kezdődtek a politikai erők között.
"Ezen a héten meg kell tudnunk nevezni a jelöltünket" a miniszterelnökségre - mondta Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője, aki szavazást javasol a lehetséges személyekről a megválasztott baloldali képviselők között.
Marine Tondelier, a Zöldek vezetője szerint az államfőnek felhívást kéne intéznie a baloldali szövetséghez, hogy minél előbb nevezzen meg valakit. Ugyanakkor az alig három héttel ezelőtt megalakult választási szövetség tagjai között számos - főleg külpolitikai és európai - kérdésben nézeteltérés mutatkozik, mindenekelőtt a szövetség két legerősebb tagját jelentő radikális baloldali Engedetlen Franciaország és a szociáldemokrata elveket valló szocialisták között.
A feszültségeket elsősorban a radikális baloldal provokatív és vitatott vezetője, Jean-Luc Mélenchon kelti, aki magának követelné a kormányfői széket. Vasárnap párttársa, Clémentine Autain azt kérte a baloldali képviselőktől, hogy "plenáris ülésen" válasszanak miniszterelnök-jelöltet, de az semmiképp ne Mélenchon, se a korábbi szocialista államfő, Francois Hollande legyen, akit a közép-franciaországi Correze megyében választottak meg képviselőnek.
Mathilde Panot, az Engedetlen Franciaország egy másik vezetője szerint nem zárható ki Mélenchon miniszterelnöksége, hiszen szerinte ő "az a személy, aki megtanította a baloldalt, hogyan kell újra győzni, az, aki reményt adott emberek millióinak azzal, hogy 22 százalékot ért el az elnökválasztáson" 2022-ben.
Olivier Faure és Fabien Roussel, a Francia Kommunista Párt vezetője sem támogatná Mélenchon miniszterelnök-jelöltségét. Ugyanakkor az elnöki táborban is felerősödtek a viták, miután Emmanuel Macron Együtt párszövetsége csak a második helyre csúszott vissza, miközben az első forduló után nagyobb visszaesésre számított.
A szavazás "még nem döntött az erőviszonyokról" és "a kép még nem tisztázódott" - vélte François Bayrou, Emmanuel Macron centrista szövetségese, a MoDem párt vezetője.
"Adjunk magunknak három napot, hogy megnézzük, ki szerzi meg a legtöbb parlamenti helyet" - hangsúlyozta a politikus, felvetve egy elnöki-baloldali koalíció lehetőségét, melyben a radikális baloldal nem kapna helyet.
Hétfőn a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés volt az egyetlen párt, amelyről biztosan tudható, hogy ellenzéki szerepet vállal a jövőben, jóllehet több mint 10 millió választóval a legnagyobb francia párttá vált. Ugyanakkor Jordan Bardella pártelnök és Sébastian Chenu szóvivő elismerte, hogy az úgynevezett "köztársasági frontot" - azaz a pártok összefogását az RN hatalomra kerülésének megakadályozására - nem sikerült áttörniük.
Jordan Bardella hétfőn vállalta a felelősség egy részét pártja veresége miatt
"Mindig követünk el hibákat, én is elkövettem néhányat" - mondta a pártelnök. "Vállalom a felelősségemet mind az európai választások megnyeréséért, mind a tegnapi vereségért" - tette hozzá.
Jelezte, hogy az RN új frakciójában több olyan új képviselőnek ügyét is meg kell vizsgálni, akiket az elmúlt napokban rasszista, klímaszkeptikus vagy összeesküvés-elméleti megjegyzések miatt bíráltak.
"Azok az emberek, akik olyan megjegyzéseket tettek, amelyek nincsenek összhangban az én víziómmal, azzal, amit képviselünk, azzal a politikai irányvonallal, amelyet én képviselek, nem a frakcióban fognak helyet foglalni" - hangsúlyozta.
Bardella számítása szerint egy-két emberről lehet szó, s szerinte az RN jelöltjeinek "99 százaléka abszolút kifogástalan volt". A kampányhajrában több tucat RN-jelöltről jelentek meg kompromitáló felvételek, illetve közösségi oldalakon bejegyzések, amelyek szerint rasszista, diszkriminatív vagy antiszemita kijelentéseket tettek. Az RN vezetői ezeket a jelölteket a kampányban a párt "fekete bárányainak" nevezték, volt, akit visszahívtak, mások ellen belső vizsgálatot indítottak.
