Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn elrendelte az orosz hadsereg reguláris létszámának jelentős, 180 ezer katonával történő bővítését, hogy a fegyveres erők 1,5 millió aktív katonával működjenek. Ezzel az orosz hadsereg Kína után a világ második legnagyobb hadereje lehet. Putyin rendelete szerint a teljes orosz fegyveres erők létszámát 2,38 millió főre növelik, amelyből 1,5 millió katonának aktív harci szolgálatot kell teljesítenie. Ez az intézkedés a Kreml honlapján jelent meg hivatalos közlemény formájában - tudósított a Reuters.
A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) adatai szerint, ha az orosz hadsereg eléri ezt a létszámot, akkor a világ második legnagyobb haderejévé válik, megelőzve az Egyesült Államokat és Indiát. Jelenleg a kínai hadsereg rendelkezik a legtöbb aktív katonával, több mint 2 millió fővel, így Oroszország ennek a méretnek a közelébe kerülne a tervezett növeléssel.
Ez a lépés része annak a széleskörű átszervezésnek, amely Putyin hadseregfejlesztési stratégiájának szerves része, különösen a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háború kontextusában. Az orosz hadsereg az ukrajnai invázió kezdete óta már kétszer esett át létszámnövelésen: először 137 ezer fővel, majd további 170 ezer katonával bővítették az aktív szolgálatot teljesítők számát. A legnagyobb léptékű toborzási hullám 2022 szeptemberében és októberében zajlott, amikor több mint 300 ezer katonát mozgósítottak, bár ez a kampány számos hadköteles férfit menekülésre kényszerített az országból, hogy elkerüljék a katonai szolgálatot.
A mostani bővítés azért történik, mert az orosz hadsereg továbbra is jelentős veszteségeket szenved el a frontvonalakon, különösen Kelet-Ukrajnában. Bár Oroszország lakossága háromszor nagyobb, mint Ukrajnáé, a háború súlyos emberi és anyagi áldozatokkal jár mindkét fél számára. Az orosz hadsereg rendszeresen toboroz önkénteseket jövedelmező szerződésekkel, hogy fenntartsa haderejét az ukrajnai konfliktusban, azonban a frontvonalon elszenvedett veszteségek mértékéről egyik fél sem nyilatkozik pontosan, mivel ezeket katonai titokként kezelik.
Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóházának védelmi bizottsági elnöke elmondta, hogy az aktív katonai létszám növelése Oroszország válasza a megváltozott geopolitikai helyzetre és a NATO terjeszkedésére. Külön kiemelte, hogy Finnország NATO-csatlakozása új kihívásokat jelent Oroszország északnyugati biztonsága szempontjából, ezért új katonai egységeket és struktúrákat kell kialakítaniuk a határok védelme érdekében.
A jelenlegi létszámbővítés harmadik alkalommal történik 2022 óta, amikor Putyin Ukrajna megtámadásával egy új fejezetet nyitott Oroszország katonai szerepvállalásában. Ugyanakkor a Kreml hangsúlyozta, hogy nem tervez újabb általános mozgósítást, és továbbra is az Ukrajnában harcolni vágyó önkéntesekre épít.
Dara Massicot, a Carnegie Endowment for International Peace orosz katonai szakértője megkérdőjelezte, hogy Moszkva képes lesz-e fenntartani a katonai költségvetést és az 1,5 millió aktív katona célját hosszú távon. Véleménye szerint bár vannak módszerek ennek elérésére, a Kreml számára nehézségeket okozhat az, hogy hogyan kezelje a megnövekedett létszámmal járó költségeket. Massicot arra is figyelmeztetett, hogy az orosz kormány akár népszerűtlen döntések meghozatalára is kényszerülhet, mint például a kötelező katonai szolgálat bővítése vagy a női katonák bevonásának lehetősége.
Massicot szerint érdemes figyelni, hogy Moszkva valóban képes lesz-e végrehajtani ezt a létszámbővítést, vagy csupán egy megfélemlítő taktika része. Az önkéntesek toborzása eddig működőképesnek bizonyult, azonban az új célkitűzések további terheket róhatnak a katonai költségvetésre és a hadsereg fenntartására.
Putin orders Russian army to become second largest after China's at 1.5 million-strong#Russia #Putin #VladimirPutin #Army pic.twitter.com/b1tRaivO11
— News18 (@CNNnews18) September 17, 2024
