A lengyel közmédia legutóbbi elemzése kemény kritikát fogalmazott meg a magyar kormány politikájáról, korrupcióról, oligarchákról, valamint az orosz és kínai befolyás növekedéséről. A műsorban részletesen kifejtették, hogyan alakult Magyarország unós tagsága az elmúlt két évtizedben, kiemelve a kormány Brüsszel-ellenes kampányait és vitatott politikai döntéseit - elemezte a Telex.
A TVP "Magyarország szégyensapkát kap?" című adása kiemelte, hogy a Fidesz-kormány az EU-s forrásokat jelentős mértékben kommunikációs kampányokra fordította. A riportban említést tettek a "nem táncolunk úgy, ahogy ők fütyülnek" óriásplakátokról, a Brüsszel-ellenes szankcióbombás kampányokról és az emojikampányokról, amelyeket közpénzből finanszíroztak. A műsorban felidézték a Magyar Hang egyik jelentését is, amely szerint a magyar állam három hónap alatt 30 milliárd forintot költött kommunikációra, ennek kétharmada propagandacélokat szolgált.
A műsorban kételyeket fogalmaztak meg a magyar kormány hitelességével kapcsolatban, amely szerintük évek óta képtelen átláthatóan és demokratikusan kezelni a kapott EU-s pénzeket. A lengyel riporterek rámutattak arra is, hogy a magyar kormány konspirációs elémleteket gyárt Brüsszel és Soros György ellen, miközben az Európai Unió peres eljárást indított a szuverenitásvédelmi törvény miatt, amelyet Lengyelország is támogat. Az elemzés szerint ez a törvény a független újságírókat és a civil szervezeteket is célkeresztbe helyezi.
A riport részletesen kitért a magyar politikai rendszerre is, bemutatva Orbán Viktorhoz köthető oligarchákat, a kormányzat korrupciós ügyeit és az olyan botrányokat, mint a Pegasus lehallgatási botrány. A kormánypárti média szerepét is kritikusan értékelték, megemlítve Rogán Antal szerepét a propagandahálózat felépítésében. Emellett kitértek a Magyarországnak nyújtott orosz és kínai hitelekre is, kiemelve, hogy Paks II. beruházása milliókat áramoltatott oligarchák zsebébe anélkül, hogy a projekt valós modernizációja megvalósult volna.
A lengyel közmédia felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország külpolitikai irányvonalát egyre inkább Moszkva és Peking befolyásolja, miközben az EU-val és az Egyesült Államokkal folyamatosan romlanak a kapcsolatai. Az adásban hangsúlyozták, hogy a magyar kormány "kinyitotta az ajtót a kínai adósságcsapda előtt", és kínai hitelekkel erősítette pénzügyi függését. A TVP riporterei kifejtették, hogy a magyar gázkereskedelem oroszbarát szeparatistákat is elláthat, miközben Orbán Viktor és kormánya egyre izoláltabbá válik az EU-ban.
A lengyel közmédia végül azt a következtetést vonta le, hogy Orbán Viktor kormánya az elmúlt több mint egy évtized során jelentős EU-s forrásokat szerzett meg, majd ezeket oligarchák és politikai szövetségesek között osztotta szét, miközben az Európai Unió ellenes narratívát erősítette. Az adás szerint sem Kína, sem Oroszország nem tekinti Orbánt komoly geopolitikai szereplőnek, amit az is bizonyít, hogy "pár nappal Orbán önjelölt békemissziója után Oroszország lebombázott egy gyerekkórházat Ukrajnában". A műsor végső megállapítása szerint Magyarország ma Oroszország és Kína trójai falovaként működik, amely az EU-n belüli megosztottságot erősíti.
