Dánia kész túllépni a költségvetési szigoron, amit eddig Svédországgal, Ausztriával és Hollandiával együtt képviselt az Európai Unióban – jelentette be Mette Frederiksen miniszterelnök. A váltás komoly hatással lehet az EU következő hétéves költségvetési ciklusára, amely 2028-tól indul - írta a Portfolio.
„Legutóbb a takarékos négyek vezetői között voltunk. Legközelebb egy másik csoportban leszünk vezető szerepben.”
– fogalmazott Frederiksen, utalva arra, hogy Dánia elengedi az eddigi, tagállami befizetéseket minimalizáló politikáját.
A bejelentés az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával folytatott egyeztetése után hangzott el, ahol Dánia soros EU-elnökségének prioritásai is szóba kerültek. Frederiksen szerint bár továbbra is „kemény” tárgyalópartnerként vesznek részt a költségvetési vitákban, mostantól elsődleges szempont lesz az unió védelmi képességeinek megerősítése.
Az orosz fenyegetés írja át a költségvetést
A dán kormányfő szerint az Ukrajna elleni orosz támadás új realitást hozott az EU számára.
„Ha az EU nem képes megvédeni magát, akkor egy ponton vége lesz a játéknak” – mondta. Hozzátette: számára Európa újrafelfegyverzése a legfontosabb kérdés lesz minden jövőbeli költségvetési vita során.
Az új hétéves pénzügyi keret első tervezete júliusban érkezhet az Európai Bizottságtól. Az eddigi kiszivárgott tervek alapján a büdzsét részben egyszerűsítenék, és a COVID-járvány után létrehozott helyreállítási alap (RRF) mintájára tagállami programok alapján osztanák szét a forrásokat.
Bár ez elméletben gyorsabb és célzottabb támogatásokat tenne lehetővé, több tagállam is attól tart, hogy ezzel háttérbe szorulhatnak a közös kohéziós politikák, amelyek a helyi fejlesztéseket és felzárkóztatást szolgálják.
Mindenki több pénzt adna – de hogyan?
Az Európai Parlament májusban elfogadott állásfoglalásában támogatja a kettős – civil és katonai – célú kiadások növelését, de nem akarja, hogy emiatt kevesebb jusson a polgároknak közvetlenül nyújtott támogatásokra.
Bár konkrét összeget nem javasoltak a tagállami befizetések növelésére, több képviselő szerint első körben a meglévő pénzek hatékonyabb felhasználását kellene elérni. Emellett javasolják:
-
az EU közös hitelfelvételi lehetőségeinek bővítését,
-
a forrásokhoz való hozzáférés átláthatóbb feltételekhez kötését,
-
valamint az EU saját bevételeinek növelését.
Dánia már tavaly jelezte, hogy másképp tekint a közös adósság kérdésére. Frederiksen decemberben úgy fogalmazott, hogy országában „új szemmel” néznek a közös hitelfelvételre – ami korábban tabu volt. Az újévi beszédében pedig már nyíltan sürgetett új beruházásokat és állami támogatásokat a gazdaság megerősítéséhez.
Dán tisztviselők idén márciusban egy nemzetközi egyeztetésen is részt vettek, ahol egy új, közös európai védelmi bank ötletéről tárgyaltak. A megbeszélésen többek között svéd, finn, lengyel, holland és brit pénzügyminisztériumi képviselők vettek részt. A cél: a fegyverbeszerzések központosítása és a költségek leszorítása.
A „takarékos négyek” korszaka véget érhet
Dánia új irányvonala nemcsak a 2028–2034 közötti EU-s költségvetésre, de az egész tagállami viszonyrendszerre is hatással lehet. A korábban a szigorú költségvetési fegyelem élharcosaként ismert „takarékos négyek” (Dánia, Svédország, Hollandia, Ausztria) szerepe így átértékelődhet.
A nagy kérdés most az, hogy a többi tagállam hajlandó lesz-e növelni a jelenlegi – a bruttó nemzeti jövedelem 1%-át kitevő – hozzájárulásait, ha közben csökken a beleszólásuk a források felhasználásába.
