Kína egyre nyíltabban geopolitikai nyomásgyakorlásra használja a ritkaföldfémek exportját – számolt be a Portfolio a Handelsblatt cikke alapján, mely brüsszeli, német és pekingi forrásokra hivatkozott. A lap szerint Peking a kivitel korlátozásának feloldását uniós engedményekhez köti, például a holland ASML chipgyártó gépeire vonatkozó exportkorlátozások enyhítéséhez, a kínai elektromos autók vámcsökkentéséhez, valamint a CAI befektetési megállapodás újratárgyalásához.
A válság áprilisban éleződött ki, amikor Kína gyakorlatilag exporttilalmat vezetett be több ritkaföldfémre, hivatalosan adminisztratív okokra hivatkozva. Az európai vezetők szerint azonban ez csupán álca. Egy brüsszeli diplomata így fogalmazott:
„Ez egyértelmű kényszerítés.”
Stéphane Séjourné, az EU ipari biztosa elismerte, hogy
„Európa szinte 100 százalékban függ a kínai ritkaföldfémektől”,
és sürgette az alternatív európai kitermelési és feldolgozási projektek felgyorsítását.
A német ipar már most komoly nehézségekkel küzd: a Német Iparszövetség (BDI) szerint több tucat cég kényszerült leállásra, különösen az elektromos motorokhoz szükséges permanens mágnesek hiánya miatt. A szervezet sürgős intézkedéseket kér a német kormánytól, például:
-
az engedélyezési eljárások gyorsítását,
-
egyszerűsített licencmechanizmus bevezetését,
-
és adókedvezményeket a stratégiai raktárkészletek létrehozására.
Különösen hangsúlyozzák a védelmi ipar ellátásbiztonságának fontosságát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G7-csúcson példátlanul éles szavakkal ítélte el Kínát:
„Ez kényszerítés, Peking fegyverként használja az exportkorlátozásokat az ipari versenytársak gyengítésére.”
Az uniós diplomácia egyre feszültebb: a júliusi EU–Kína csúcstalálkozó időpontját Kína még nem erősítette meg, és valószínűleg elmarad a júniusi magas szintű gazdasági párbeszéd is. Kínai források szerint addig nem várható előrelépés, amíg az EU nem tesz politikai engedményeket.
A feszültséget tovább növelte, hogy Hszi Csin-ping elutasította az EU meghívását a diplomáciai kapcsolatok 50. évfordulójára, és ehelyett Moszkvába látogatott Vlagyimir Putyinhoz. Ez Brüsszel szerint egyértelmű üzenet:
Kína továbbra is Oroszország mellett áll, az ukrajnai háború ellenére is.
A Handelsblatt szerint a BDI figyelmeztet:
„A nyersanyagpiacok működése torzult – a vállalatoknak nem piaci szereplőkkel, hanem autoriter rezsimekkel kell szembenézniük.”
Miközben Washington már megállapodott Kínával az amerikai ellátás biztosításáról, az európai cégek továbbra is hiánnyal küzdenek. Egyes vállalatok a kapott engedélyeket csak „vigaszdíjnak” nevezik, mivel azok nem teszik lehetővé a raktárkészletek feltöltését – Kína ugyanis elutasítja azokat a kérelmeket, amelyekben „raktározási célt” tüntetnek fel.
