Július 9-én, szerdán délután ismét Magyarország került az Európai Parlament figyelmének középpontjába, miután a strasbourgi plenáris ülésen „A Budapest Pride tanulságai” címmel rendeztek vitát. Ez volt a harmadik alkalom, hogy a menet uniós fórumon napirendre került, miután a magyar kormány korábban a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva megpróbálta korlátozni annak megrendezését - írta az Index.
A vitát Ana Catarina Mendes portugál szocialista EP-képviselő nyitotta meg, aki szerint több ezren vonultak fel Budapesten nemcsak ünnepelni, hanem alapvető szabadságjogokért tüntetni. Méltatta a rendezvényért felelős budapesti városvezetést, és elítélte a gyűlöletbeszéd tolerálását.
Tanácsi álláspont: folytatódik a hetes cikk szerinti eljárás
A tagállamokat képviselő dán EU-ügyi miniszter, Marie Bjerre megerősítette, hogy a diszkriminációmentesség alapérték, amelyből nem engednek. Jelezte, hogy októberben újabb meghallgatás lesz a Magyarországgal szembeni hetes cikk szerinti eljárás keretében.
Bizottság: Az LMBTQ-jogok az uniós értékek részei
Michael McGrath jogállamiságért felelős biztos kiemelte, hogy a Bizottság továbbra is szorgalmazza a magyar gyermekvédelmi törvény felülvizsgálatát, mivel az szerintük sérti az uniós jogot. November 19-én újabb tárgyalás várható az ügyben. Emellett bejelentette egy új esélyegyenlőségi stratégia kidolgozását is.
Pártok reakciói: mély megosztottság jellemzi az EP-t
A jobbközép Európai Néppárt nevében felszólaló Sven Simon szerint a Pride betiltási kísérlete kontraproduktív volt, mivel még nagyobb tömeget vonzott. Hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog a demokrácia alapja.
A szociáldemokrata frakció részéről Dobrev Klára a budapesti tömegrendezvényt „az Orbán-rendszer utolsó nyarának” kezdeteként értékelte, és élesen bírálta az újonnan alakult Tisza Pártot is, amiért annak EP-képviselői nem vettek részt a vitán.
A Patrióták Európáért frakciót képviselő spanyol Jorge Buxadé Villalba szerint a Pride körüli uniós vita egy szuverén tagállam belügyeibe való beavatkozás. Szerinte a rendezvény körüli aggodalom eltúlzott, és politikai célokat szolgál.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek olasz képviselője, Alessandro Ciriani úgy véli, az uniós intézmények a progresszív ideológia nevében túlterjeszkednek a hatáskörükön, és demokratikusan megválasztott kormányokat próbálnak nyomás alá helyezni.
Liberálisok és zöldek: közös fellépést sürgetnek
A liberális frakció vezető szónoka, Fabienne Keller szerint a budapesti Pride azt mutatta, hogy a magyar társadalom nagy része kiáll az önkény ellen. Egy új uniós diszkriminációellenes szabályozás bevezetését szorgalmazta.
A zöldek svéd képviselője, Alice Kuhnke reménykeltőnek nevezte a magyarországi eseményt, és úgy véli, horizontális, az egész EU-ra kiterjedő diszkriminációellenes jogszabályra lenne szükség.
A baloldal szerint történelmi tömeg vonult utcára
Manon Aubry, a Baloldal frakció társelnöke történelminek nevezte az idei Pride-rendezvényt, amely szerinte a kormányzati nyomás ellenére a valaha volt legnagyobb tömeget mozgatta meg Budapesten.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselője a Szuverén Nemzetek Európája frakció nevében szólalt fel elsőként a vitában. Szerinte ismét Magyarországot állítják pellengérre az Európai Parlamentben ahelyett, hogy valós problémákkal – például demográfiai válsággal, közbiztonsággal vagy korrupcióval – foglalkoznának. Felszólalásában kifogásolta a Budapest Pride megrendezését, amelyet „törvényellenesnek” nevezett, miközben szerinte a rendőrség korlátozta a „családszerető hazafiak” ellentüntetését. Úgy véli, az EP ismét kettős mércét alkalmaz, és politikai elfogultság vezérli a kritikákat. Időkeretének lejártával megvonták tőle a szót.
A budapesti Pride és a rendőrségi fellépés ürügyén tartott EP-vita ismét rávilágított arra, mennyire eltérően látják Magyarország helyzetét a különböző politikai oldalak. Míg a nyugati képviselők többsége szerint a magyar kormány rendszerszinten sérti az alapvető jogokat, a Fidesz és a Mi Hazánk politikusai ezt politikai támadásnak és kettős mércének tartják.
