Kína nagyszabású katonai parádét tartott Pekingben, amelyen a második világháború végének 80. évfordulóját ünnepelték. Az esemény, amelyen az ország legújabb katonai felszereléseit mutatták be, kiemelt vendégek részvételével zajlott: Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsongun észak-koreai elnök is tiszteletét tette, ami egyértelmű erődemonstrációként értelmezhető. A Nyugat vezetői nagyrészt távol maradtak a rendezvénytől, amelyre Donald Trump is reagált, posztjában ironikusan utalva a három vezető „összeesküvésére” az Egyesült Államok ellen - írta a Reuters.
A parádén Hszi Csin-ping kínai elnök hangsúlyozta, hogy a világ a béke és a háború, a párbeszéd és a konfrontáció között választhat, és kijelentette, hogy a kínai nép „határozottan a történelem jó oldalán áll.” Az eseményen részt vevő mintegy 50 ezer néző láthatta a legmodernebb fegyvereket, például hiperszonikus rakétákat, víz alatti drónokat és fegyveres „robotfarkast” is. A 70 perces bemutató fénypontja az volt, amikor 80 ezer békegalambot engedtek szabadon.
Függöny mögötti tárgyalások és a háttérben zajló változások
Az elemzők szerint a parádé nemcsak a katonai erőfitogtatásról szólt, hanem a lehetséges jövőbeni védelmi együttműködésekről is. A három vezető – Hszi, Putyin és Kim Dzsongun – első alkalommal jelent meg együtt a nyilvánosság előtt. A parádé utáni kétoldalú találkozón Putyin köszönetet mondott Kimnek az orosz katonák ukrajnai háborúban nyújtott bátor küzdelméért. A rejtőzködő észak-koreai vezető támogatásáról biztosította Oroszországot.
Ez a találkozó különösen fontos, mivel a felek szorosabbra fűzhetik a védelmi kapcsolataikat, egy esetleges szövetség pedig alapvetően megváltoztathatja az ázsiai-csendes-óceáni térség katonai egyensúlyát. Elemzők rámutattak, hogy az esemény a belső feszültségeket is elfedheti, például a Népi Felszabadító Hadseregben zajló tisztogatásokat, amelyek során több mint egy tucat tábornokot távolítottak el posztjukról korrupció miatt.
A kínai elnök globális jövőképe
Hszi Csin-ping a parádé és a későbbi fogadás során is megosztotta a világról alkotott vízióját, hangsúlyozva, hogy az emberiségnek nem szabad visszatérnie „a dzsungel törvényéhez”. Korábban egy regionális biztonsági csúcstalálkozón „hegemonizmus és hatalmi politika” ellen szólalt fel, ami a legtöbb elemző szerint egyértelmű utalás volt az Egyesült Államokra.
A pekingi események egyértelműen azt mutatják, hogy Kína nemzetközi vezető szerepre törekszik, és a Nyugat egyoldalú politikájával szemben a Kelet-központú, multilaterális együttműködést szorgalmazza.
Parade in Tiananmen Square
— Zlatti71 (@Zlatti_71) September 3, 2025
A grand parade was held in Beijing to mark the 80th anniversary of the end of World War II. Heads and representatives of 26 states, including Russian President Vladimir Vladimirovich Putin, gathered for the celebration.
The Kremlin published photos… pic.twitter.com/bycA4gjzZb
