A Nobel-békedíjat idén María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezető kapta – jelentette be az azt odaítélő norvég bizottság. A testület indoklása szerint Machado „fáradhatatlanul képviseli a demokratikus jogokat és küzd az igazságos és békés átmenetért a diktatúrából a demokrácia felé”.
Trump és a Nobel-békedíj körüli felhajtás
A döntést idén különösen nagy figyelem övezte, részben Donald Trump amerikai elnök miatt, aki látványosan jelezte, hogy szeretné megkapni az elismerést. Trump azt állította, hogy elnöksége alatt „hat, majd hét, sőt tíz háborúnak vetett véget”, ám szerepe ezekben erősen vitatott volt.
A volt amerikai elnök már évek óta vágyik a díjra, rendszeresen emlegetve, hogy ideje lenne neki is odaítélni, különösen mivel előtte négy másik amerikai elnök – köztük Barack Obama – is elnyerte az elismerést. „Obama Nobel-békedíja egy nárcisztikus sérülés Donald Trumpnak” – fogalmazott Pascal Boniface francia politológus a France24-nek.
Hogyan döntenek a díjról?
A New York Times szerint idén 338 jelölt volt versenyben a békedíjért, köztük 244 személy és 94 szervezet. Összevetésül: tavaly 286 jelölés érkezett, a rekord pedig 2016-ban született 376 jelölttel.
A Nobel-békedíjra bárki jelölhető, de a jelölők köre korlátozott: kormánytagok, egyetemi oktatók, korábbi díjazottak és norvég törvényhozók adhatnak be javaslatokat. Bár a bizottságot hivatalosan nem kötelezik ezek a jelölések, az elmúlt években szinte minden díjazott között volt olyan, akit norvég parlamenti képviselők is támogattak.
