Egyre élesebb ellentétek bontakoznak ki az EU szén-dioxid-határadója (CBAM) körül, alig néhány hónappal a rendszer bevezetése előtt – írja a Financial Times. A CBAM célja, hogy megadóztassa az EU-ba importált termékek előállítása során keletkezett szén-dioxid-kibocsátást, így védve az európai ipart az olcsóbb, de környezetszennyezőbb versenytársakkal szemben.
A rendszer jövőre lép hatályba, miközben a Európai Bizottság már az idén javaslatot tesz a mechanizmus átfogó felülvizsgálatára. A tervek között szerepel az adóelkerülés elleni védelem szigorítása, valamint annak meghatározása, hogy milyen késztermékeket vonhatnának be a CBAM hatálya alá.
Nő a nyomás az iparon – és a magyar cégeken is
A jelenlegi EU-s kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) alapján a vállalatoknak tonnánként mintegy 80 eurót kell fizetniük a kibocsátott szén-dioxid után. Az európai nehézipar azonban eddig ingyenes kibocsátási kvótákat kapott, amelyek 2027-től fokozatosan megszűnnek. A CBAM ezek pótlására hivatott, de a cégek szerint a változás túl gyors és pénzügyileg kivitelezhetetlen.
Több mint 70 vállalat, köztük a BASF, az Ineos és az SKW Piesteritz, levélben fordult Friedrich Merz német kancellárhoz, figyelmeztetve: a jelenlegi szabályok „veszélyeztetik a tiszta átállás gazdasági életképességét”.
A magyar és közép-európai cégek helyzete sem jobb: sok vállalat már most a tűréshatárán működik, és alig maradt forrásuk a dekarbonizációs beruházásokra. Petr Cingr, az SKW Piesteritz vezérigazgatója szerint cégük 2030-ig 500 millió eurót költ majd kibocsátási engedélyekre, miközben éves bevételük 800 millió euró körül alakul.
Megosztott ipar és politikai bizonytalanság
Ulrich Adam, az európai gyártókat képviselő Orgalim főigazgatója szerint a jelenlegi rendszer 2026-tól ellehetetlenítheti az EU-s acél-, alumínium- és műanyaggyártókat, mivel nem maradnak versenyképesek sem az európai, sem a nemzetközi piacokon.
Ezzel szemben Leon de Graaf, a Business for CBAM koalíció elnöke úgy véli, a mechanizmus meggyengítése„tönkretenné azokat a vállalatokat, amelyek már beruháztak az alacsony kibocsátású technológiákba”. Szerinte most nem a visszalépés ideje, hanem a rendszer finomhangolásáé.
Vitás pont: a késztermékek bevonása
A legtöbb vita a CBAM kiterjesztéséről szól: a Bizottság azt vizsgálja, hogy az alapanyagokon túl olyan késztermékekre is kiterjessze-e a hatályt, mint az autók vagy a háztartási gépek. Az ipar ezt határozottan ellenzi.
Cingr szerint „lehetetlen lenne a mosógépekhez és autókhoz hasonló, bonyolult termékek bevonása”, mivel ez jelentősen növelné az adminisztrációs terheket és a költségeket.
A Brazíliai Nemzeti Ipari Szövetség hasonló aggodalmakat fogalmazott meg, kiemelve: a bonyolult kibocsátási jelentések miatt az exportőrök jelentős adatgyűjtési és nyilatkozati költségeknek lennének kitéve.
A Bizottság óvatosan haladna
Wopke Hoekstra, az EU klímabiztosa elismerte a kihívásokat, de hangsúlyozta:
„A cél, hogy okosan módosítsuk a rendszert, működőképessé tegyük, és haladjunk tovább.”
