Újabb pert veszített el a magyar kormány az Európai Bíróságon, ezúttal az építőanyagok kivitelének szabályozása miatt. A bíróság kimondta, hogy a 2021 júliusában bevezetett kiviteli bejelentési kötelezettség és az állami elővásárlási jog sérti az Európai Unió jogát - írta a HVG.
Az ügy háttere
A koronavírus-járvány idején Magyarország úgy döntött, hogy az építőanyagok kivitelét előzetes bejelentési kötelezettséghez köti, és az állam ezen anyagok esetén elővásárlási és vételi jogot gyakorolhat. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, azzal érvelve, hogy az intézkedés mennyiségi korlátozásnak minősül, és sértette az áruk szabad mozgásának elvét.
A Bizottság szerint a szabályozás a harmadik országokba irányuló kivitelre is kiterjedt, így Magyarország figyelmen kívül hagyta az EU közös kereskedelempolitikára vonatkozó kizárólagos hatáskörét.
A magyar kormány álláspontja és a bíróság döntése
Magyarország azt állította, hogy az intézkedés hatása túl közvetett, célja pedig a kritikus infrastruktúrák ellátásbiztonságának védelme volt. Az egyeztetések eredménytelenek maradtak, és a Bizottság 2023-ban pert indított.
Az Európai Bíróság teljes egészében helyt adott a Bizottságnak, és megállapította Magyarország kötelezettségszegését. A bíróság hangsúlyozta, hogy a szabályozás további adminisztratív terhet rótt a vállalkozásokra, a bejelentési kötelezettség elmulasztása bírságot von maga után, és a szállítási határidők meghosszabbodásához vezet. Az állami elővásárlási jog gyakorlása pedig végleg megakadályozta az exportot, ami a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek minősül.
A bíróság elutasította Magyarország minden érvelését, mondván, hogy az érintett nyersanyagok és építőanyagok hiánya nem jelentett valós és komoly veszélyt a társadalmi érdekekre nézve, és a közbiztonságra sem lehetett hivatkozni.
A döntés megerősíti, hogy az áruk szabad mozgása és a közös kereskedelempolitika területén az uniós szabályok elsőbbséget élveznek. Emellett a bíróság megállapította, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az információszolgáltatási kötelezettséget, mivel a szabályozást a felfüggesztési idő lejárta előtt fogadták el, és a módosított tervezetet nem jelentették be a Bizottságnak.
