A magyar társadalom külpolitikai irányultságát továbbra is egyértelmű nyugatpártiság jellemzi – derül ki a Policy Solutions legfrissebb kutatásából. A felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka úgy véli, Magyarországnak a nyugati szövetségeseivel kell szorosabbra fűznie kapcsolatait, ami a 2020-as évek eddigi legmagasabb értéke. Az orosz közeledést ezzel szemben a társadalom fele elutasítja - közölte a Telex.
A kutatás rámutat: az elmúlt években megfigyelhető növekvő oroszpártiság 2025-ben megtorpant. A válaszadók mindössze 21 százaléka támogatná, hogy az ország Moszkvához közeledjen az Európai Unió rovására, és bár ez magasabb arány, mint a háború előtti időszakban, jelentősen alacsonyabb a 2023–2024-es csúcsértékeknél.
A Fidesz-tábor megosztott, a Tisza választói egyértelműen nyugatpártiak
A nyugati orientáció kérdésében a kormánypárti szavazók sem egységesek: ötödük egyenesen ellenzi, harmaduk semleges, de közel felük továbbra is a Nyugathoz tartozást tartja természetesnek. A Tisza Párt szavazóinak 71 százaléka szerint Magyarországnak egyértelműen nyugati irányba kell fordulnia, és hasonlóan erős támogatottság mutatkozik a DK és a Mi Hazánk támogatóinál is. A pártnélküli válaszadók körében 58 százalék választaná a Nyugatot.
Az orosz orientáció elutasítása a legtöbb társadalmi csoportban többségi álláspont maradt, még a kormánypárti szavazók körében is. A Mi Hazánk szavazói között a legmagasabb az oroszpártiak aránya – 35 százalék –, de még itt is kisebbséget alkotnak.
A NATO-tagság mögött széles társadalmi konszenzus áll
A kutatás szerint a magyarok 79 százaléka szavazna a NATO-tagság fenntartására egy esetleges népszavazáson, és csak 11 százalék támogatná a kilépést. A tagság pártpreferenciától függetlenül erős támogatást élvez: még a Mi Hazánk szimpatizánsai között is közel kétharmados a maradáspártiak aránya. A Tisza Párt szavazói a leginkább NATO-pártiak.
A magyarok több mint háromnegyede úgy érzi, hogy a NATO-tagság nagyobb biztonságot jelent az országnak, és ez az arány tavalyhoz képest is nőtt. Érdemi vita csak abban van, hogy fennáll-e a veszély, hogy a szövetség belesodorja Magyarországot egy nem kívánt háborúba. Bár 41 százalék tartja ezt lehetségesnek, a többség – 53 százalék – már nem lát ebben reális fenyegetést. Egy év alatt jelentősen gyengült a kormányzati háborús narratíva hatása.
A magyarok többsége nem tart orosz–NATO háborútól
A következő húsz évre vonatkozó kilátásoknál a megkérdezettek 59 százaléka valószínűtlennek tartja, hogy Oroszország háborút indítana egy NATO-állam ellen. Bár enyhén emelkedett azok aránya, akik szerint ez nem kizárható, a legnagyobb változás a bizonytalanok számának csökkenése.
A kutatás szerint a magyar társadalom külpolitikai kérdésekben továbbra is erősen nyugatpárti, és stabil többségben vannak azok, akik nem támogatják a közeledést Oroszországhoz. A NATO-tagságot pedig pártokon átívelő konszenzus övezi.
