Nicolás Maduro, Venezuela megbuktatott vezetője alatt a kínai gazdasági jelenlét az országban jelentősen visszaszorult, állapítja meg a Bloomberg elemzése. Miközben Donald Trump az amerikai befolyás kiterjesztésén dolgozott Latin-Amerikában, Maduro uralma alatt Pekinggel fenntartott pénzügyi kapcsolatok gyengültek, ellentmondva a korábban hangoztatott „tökéletes szövetségnek” – idézte Maduro szavait Hszi Csin-ping küldöttének beszámolójában.
Kína fokozatos kivonulása
Bár Kína továbbra is Venezuela legnagyobb olajvásárlója, a kétoldalú kereskedelem csúcspontját Maduro hatalomra kerülése előtti évben érte el, a kínai hitelezés 2012-ben tetőzött, majd fokozatosan csökkent. 2025-re a kínai import mindössze 8 százalékát tette ki a venezuelai olaj, és a közvetlen tőkebefektetések 2024-ben 318 millió dollárra csökkentek, a 2018-as összeg tizede alá.
Stephen Kaplan, a George Washington Egyetem docense szerint:
„Már majdnem egy évtizede annak, hogy Kína elkezdte fedezni a kockázatait. Gyakorlatilag egy olyan Kínát látunk, amely visszavonja a kötelezettségvállalásait.”
Maduro uralma és az adósságprobléma
Venezuela továbbra is mintegy 20 milliárd dollárral tartozik Kínának, beleértve a hátralékos összegeket is. A latin-amerikai ország 2016-ban adósságmoratóriumot kért, lehetővé téve a tőketörlesztés felfüggesztését és csak a kamatok fizetését. Peking 2007-ben vált kulcsfontosságú hitelezővé, Hugo Chávez idején mintegy 60 milliárd dollárnyi olajra fedezett hitelt nyújtott.
Venezuela gazdasági káosza és olajinfrastruktúra romlása miatt az ország olajkitermelése drasztikusan visszaesett, és a kínai hitelezés mellett az exportbevételek is csökkentek. Caracas a törlesztéseket olajexportból teljesítette, de az amerikai tengeri blokád és a csökkenő kitermelés miatt a fizetések akadozni kezdtek.
Kínai cégek kivonulása és csökkent aktivitás
A kínai vállalatok jelenléte ma már csekély Venezuelában. Az olajcégek az államosítások és működési nehézségek miatt korlátozottan működnek, míg közmű-, építőipari és távközlési cégek közül sokan visszavonultak az elmúlt években. Egy tanulmány szerint a Venezuelában bejegyzett 48 kínai vállalat felének tevékenysége megszűnt, sokan csak egyszeri projektekben vettek részt.
Tang Hsziaocsang, a Csinghua Egyetem professzora szerint:
„Venezuela a sereghajtók közé tartozik, ha Kína Latin-Amerikával fenntartott jelenlegi gazdasági kapcsolatait nézzük.”
Az elemzés rámutat, hogy Maduro 12 éve alatt Kína gazdasági visszahúzódása gyakorlatilag Trump politikai próbálkozásainak hatását is felülmúlta, és Washington számára nehezítette a regionális befolyás növelését.
Darvas Márton
