Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök szerint Európa nagy része nem tud csatlakozni Donald Trump Béketanácsához, mert a kezdeményezés messze túlmutat azon a nemzetközi kereten, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa biztosít. A kormányfő erről az Euronews Europe Today című műsorában beszélt, nem sokkal azután, hogy részt vett egy, a transzatlanti kapcsolatokról szóló rendkívüli tanácskozáson.
„Egyetértés van abban, hogy amit Donald Trump bejelentett, az messze túlmutat az ENSZ Biztonsági Tanácsának mandátumán” – fogalmazott Micotakisz. Hozzátette: „Azt hiszem, fel kell ismernünk, hogy a továbblépéshez, amit létrehoztak, a legtöbb európai ország nem tud csatlakozni.”
Mi a Trump-féle Béketanács?
A nyilatkozatok időzítése nem véletlen: Davosban hivatalosan is elindították Donald Trump „Board of Peace” nevű kezdeményezését, amelynek célja a globális konfliktusok kezelése. A projekt alapja az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott, 20 pontból álló gázai tűzszüneti terv, ám az elképzelés azóta jóval szélesebb hatáskört kapott.
A kezdeményezést több oldalról is kritika érte. Bírálói szerint az ENSZ-szel párhuzamos struktúrát hoz létre, aránytalan jogköröket biztosítana az Egyesült Államok elnökének, és komoly vitát váltott ki az is, hogy Oroszországot is meghívták a testületbe. Ezek miatt több európai ország már a kezdetektől elzárkózott a részvételtől.
Kik maradnak ki, kik csatlakoztak?
A davosi aláírási ceremónián kevesebb mint 20 ország jelezte csatlakozási szándékát, ami az amerikai kormányzat várakozásaihoz képest is visszafogott részvételnek számít. Korábban körülbelül 35 ország részvételével számoltak.
Európában Norvégia, Svédország és Franciaország egyértelműen elutasította a kezdeményezést, míg Olaszország egyelőre kivár. A projektben Magyarország és Bulgária vesz részt az európai országok közül.
Micotakisz ugyanakkor hangsúlyozta: az Egyesült Államok szerepvállalása Gázában fontos, de szerinte a részvételnek „csak Gázára” kell korlátozódnia, és „csak korlátozott ideig” lehet indokolt.
Grönland és a transzatlanti viszony
A görög miniszterelnök az interjúban kitért az Egyesült Államokkal Grönland miatt kialakult feszültségekre is. Elmondása szerint megkönnyebbülést jelentett, hogy Donald Trump végül visszalépett az északi-sarkvidéki terület elfoglalására utaló fenyegetésektől, és inkább egy hosszú távú, az északi-sarkvidéki biztonságra vonatkozó megállapodást választott, amelyet Mark Rutte NATO-főtitkár közvetített.
„A transzatlanti kapcsolat egyre bonyolultabbá válik, és ezt más módon kell kezelni” – fogalmazott Micotakisz, majd hozzátette: „Az EU-nak ki kell állnia a saját érdekei mellett.”
A nyilatkozatok alapján a Trump-féle Béketanács nemcsak geopolitikai, hanem intézményi kérdéseket is felvet, amelyek hosszabb távon is meghatározhatják Európa és az Egyesült Államok együttműködését.
Darvas Márton
