Az amerikai Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Donald Trump amerikai elnök globális importvámjait. A döntés szerint az elnök túllépte hatáskörét, amikor egy szövetségi vészhelyzeti felhatalmazási törvényre hivatkozva vetette ki „kölcsönös” vámjait világszerte, valamint azokat a célzott importadókat, amelyek a kormányzat álláspontja szerint a fentanil-kereskedelem visszaszorítását szolgálták.
A határozat ugyanakkor nem érinti az ágazati vámintézkedéseket, így a Trump által felállított kereskedelmi akadályok mintegy fele továbbra is érvényben marad.
A piaci reakció egyelőre visszafogott: a dollár árfolyama nem mozdult érdemben, és a kötvénypiacon sem látható jelentős elmozdulás. A befektetők feltehetően arra számítanak, hogy a Fehér Ház más jogi eszközökkel próbálhatja fenntartani a vámnyomást.
Mit kifogásolt a Legfelsőbb Bíróság?
A bíróság kimondta, hogy Trump túllépte hatáskörét, amikor egy szövetségi vészhelyzeti felhatalmazási törvényre hivatkozva vetette ki „kölcsönös” vámjait világszerte. A döntés az IEEPA (International Emergency Economic Powers Act) alkalmazására vonatkozó elnöki gyakorlatot korlátozza, és egyértelművé teszi: az ilyen típusú, széles körű kereskedelmi intézkedésekhez konkrét kongresszusi felhatalmazás szükséges.
A döntés nem érinti a 232-es és 301-es cikkely alapján kivetett vámokat, amelyek külön vizsgálati eljáráshoz kötöttek.
Visszafizetések és jogi káosz jöhet
A következmények pénzügyileg is jelentősek lehetnek. A becslések szerint az amerikai kormánynak 100 és 180 milliárd dollár közötti összeget kellhet visszatérítenie az importőröknek és vállalatoknak.
A visszatérítési mechanizmus egyelőre nem tisztázott. Felmerült, hogy a vámhivatal (CBP) automatikus rendszert állíthat fel, de az is elképzelhető, hogy az érintett cégeknek a Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságon (CIT) kell egyenként érvényesíteniük igényeiket. Több nagyvállalat már benyújtotta keresetét.
Hogyan érinti ez Kínát és az Európai Uniót?
Kína esetében megszűnik a fentanilra hivatkozva bevezetett extra vám, valamint a 10 százalékos általános „kölcsönös” vám. Ugyanakkor a 301-es cikkely alapján kivetett, 25 százalékos vagy ennél magasabb büntetővámok érvényben maradnak. A Kínára nehezedő újonnan bevezetett amerikai vámteher összesen 30 százalékponttal csökken, de az amerikai import továbbra is jelentős költséggel jár.
Az Európai Unió esetében az IEEPA alapján kivetett „kölcsönös” alapvámok szűnnek meg, amelyek jellemzően 10 százalékos, egyes termékeknél akár 15–20 százalékos pluszterhet jelentettek. Az EU-s exportőrök így visszatérnek a 2025 előtti normál vámszintekhez, az olyan korábbi intézkedések kivételével, mint az acél- és alumíniumvámok.
A vámháború következő fejezete azonban még nem zárult le. A Trump-kormányzat korábban jelezte, hogy szükség esetén a nemzetbiztonsági fenyegetésekre hivatkozó 232-es cikkelyre, illetve a tisztességtelen külföldi kereskedelmi gyakorlatokat szankcionáló 301-es cikkelyre támaszkodhat. Ezek az eljárások azonban szűkebb mozgásteret biztosítanak és hosszadalmas vizsgálatokat igényelnek, ami lassíthatja az újabb átfogó vámintézkedéseket.
Darvas Márton
