Az Öböl-államok komoly élelmezésbiztonsági kihívással néznek szembe, amilyenre a 2008-as globális élelmiszerválság óta nem volt példa – írja a Reuters. Az Irán elleni háború veszélybe sodorta a térség kulcsfontosságú kikötőit, miközben a Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalom is akadályokba ütközik, ami közvetlenül érinti az élelmiszer-ellátási láncokat.
A régió különösen sérülékeny ebből a szempontból: az öböl menti országok élelmiszer-beszerzésének 80–90 százaléka importból származik. Az ellátási útvonalak jelentős része ráadásul egyetlen stratégiai ponton halad át.
A Hormuzi-szoros kulcsszerepet játszik az ellátásban
Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országainak ellátásának több mint 70 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik. Az amerikai és izraeli támadások után kirobbant háború elhúzódása ezért komoly ellátási zavarokat okozhat a térségben.
Bár az érintett országok az elmúlt években próbálták diverzifikálni beszállítóikat és stratégiai készleteket felhalmozni, ezek a tartalékok korlátozott ideig nyújthatnak megoldást.
„Bár a GCC-országok tettek lépéseket a beszállítói diverzifikálásra és az elegendő készlet biztosítására az ellátási zavarok átvészelésére, ez csak néhány hónapig tarthat ki. Ezen a ponton az áremelkedések és a hosszabb szállítási határidők elkezdik majd éreztetni hatásukat a piacokon” – vélekedett Neil Quilliam, a Chatham House kutatója.
Kikötők és szállítási útvonalak kerültek veszélybe
A konfliktus egyik leglátványosabb következménye az volt, hogy iráni támadások érték a dubaji Dzsebel Ali kikötőt, amely a térség legnagyobb konténerkikötője. A mintegy 50 millió embert kiszolgáló létesítmény működését órákra fel kellett függeszteni.
A régió más kikötői – például Horfakkán és Fudzsejra – ugyan a Hormuzi-szoroson kívül helyezkednek el, de kapacitásuk jóval kisebb, így nem képesek pótolni a kieső forgalmat.
Ishan Bhanu, a Kpler elemzője szerint Katar, Kuvait, Bahrein és Irak emiatt gyakorlatilag „elveszíti a tengerpartját”, és Szaúd-Arábián keresztül szárazföldi szállításra szorulhat.
Tartalékok vannak, de a pánik már megjelent
Az Egyesült Arab Emírségek közlése szerint az ország stratégiai készletei 4–6 hónapra elegendőek. A hatóságok emellett forródrótot indítottak az indokolatlan áremelések bejelentésére, Dubaj pedig ideiglenesen lazított a teherautó-forgalom korlátozásán, hogy fenntartsa az áruszállítást.
A boltok polcai egyelőre nagyrészt tele vannak, de az utánpótlás üteme már lassul. A szombaton kezdődött iráni csapások felvásárlási hullámot indítottak el, ami ideiglenesen készlethiányt és pánikot okozott a lakosság körében.
Különösen érzékenyek a romlandó élelmiszerek, például a banán, amelyek ellátása gyorsan reagál az útvonalak változására. Egyes vásárlók már jelentős áremelkedésről számoltak be.
Justin Alexander, a GlobalSource Partners elemzője szerint ha a légtér újra megnyílik, a légi szállításra való átállás tovább növelheti a logisztikai költségeket. A szakértő szerint a térség kormányai valószínűleg állami támogatásokkal próbálják majd tompítani az árnövekedést, ahogy azt korábbi válságok idején is tették.
Az Öböl-államok az elmúlt évtizedekben jelentős raktárkapacitásokat építettek ki. Az Egyesült Arab Emírségek például 2016-ban Fudzsejrában, a Hormuzi-szoroson kívül nyitott meg egy mintegy 300 ezer tonnás gabonasilót, amelyet eredetileg regionális tartaléknak szántak.
A térség stabil ellátása azonban hosszabb távon a GCC-országok együttműködésén is múlhat. Neil Quilliam szerint a jelenlegi helyzetben szoros koordinációra és a logisztikai kihívások közös kezelésére lesz szükség, hogy a hat tagállam és Irak folyamatos ellátása biztosítható legyen.
Darvas Márton
