A több éve tartó La Niña jelenség hivatalosan véget ért, és a helyét egy gyorsan erősödő El Niño veszi át, amely a globális időjárás jelentős átalakulását hozhatja. A legfrissebb óceáni megfigyelések szerint a trópusi Csendes-óceán felszín alatti rétegeiben jelentős felmelegedés zajlik, ami a szakértők szerint egy erős esemény előjele lehet.
A jelenlegi modellek alapján a jelenség 2026 végére akár a „szuper El Niño” szintet is elérhet. Az ilyen erős epizódok ritkák, de amikor kialakulnak, a hatásuk a világ számos régiójában érezhető lehet.
A folyamatot nyugati szélrohamok és egy nagyméretű óceáni Kelvin-hullám erősíti, amely a Csendes-óceán keleti részén jelent meg. Ez a felmelegedés jelentősen átrendezheti a légköri áramlásokat, és láncreakciószerű időjárási változásokat indíthat el Észak-Amerikában, Európában és más kontinenseken is – írja a Severe Weather Europe.
Mi az ENSO és miért hat az egész bolygóra?
Az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) a Föld egyik legfontosabb éghajlati rendszere. Az egyenlítői Csendes-óceán térségében zajló folyamatok 1–3 évente váltakoznak meleg és hideg fázisok között, és ez a váltakozás jelentősen befolyásolja a globális időjárási mintázatokat.
A rendszer hideg fázisa a La Niña, a meleg fázisa pedig az El Niño. A két állapot különböző módon hat a légkör és az óceán kölcsönhatásaira, ami végső soron a csapadékeloszlást, a hőmérsékleti mintázatokat és a légköri cirkulációt is megváltoztatja világszerte.
Egy-egy ENSO-fázis rendszerint nyár végén vagy ősz elején alakul ki, és általában a következő nyárig tart. Előfordul azonban, hogy az esemény két évig is fennmarad, sőt ritka esetben extrém erősségű epizód alakul ki, amelyet „szuper El Niño”-nak neveznek.
Hogyan alakul ki az El Niño?
Az ENSO-fázisok kialakulásában kulcsszerepük van a trópusi passzátszeleknek, amelyek az Egyenlítő mentén fújnak. Ezek a szelek folyamatosan keverik az óceán felszíni rétegeit, és meghatározzák az áramlások irányát.
Amikor a keleti passzátszelek megerősödnek, a felszíni meleg víz nyugat felé tolódik, miközben a mélyebb, hidegebb víz a felszín közelébe kerül. Ez az úgynevezett feláramlás, amely a La Niña kialakulásához vezet.
Ha viszont a szelek gyengülnek vagy átmenetileg megfordulnak, a meleg víz visszatér a Csendes-óceán középső és keleti része felé. Ez a folyamat felmelegíti a felszínt és elindítja az El Niño kialakulását.
A közelmúltban több ilyen nyugati szélroham-anomáliát is megfigyeltek, amelyek gyakorlatilag felszámolták a korábbi La Niña hatását a térségben. A meteorológiai modellek szerint újabb hasonló jelenségek várhatók, ami tovább erősítheti az El Niño kialakulását.
Milyen lehet a 2026-os nyár Európában?
Az El Niño hatása általában nem azonnal jelentkezik, azonban a gyors erősödés miatt a légkörben már most megjelenhetnek az erre jellemző mintázatok.
A korábbi évek elemzése alapján alacsony nyomású területek alakulhatnak ki az Egyesült Államok keleti részén vagy Kanada keleti térségében, illetve Nyugat-Európa és az Atlanti-óceán keleti része felett.
Ez az elrendeződés Észak-Amerikában északi irányú légáramlást okozhat, ami az Egyesült Államok északi és keleti részén átlagos vagy az átlagosnál alacsonyabb nyári hőmérsékletet eredményezhet.
Hasonló folyamatok Európában is hatással lehetnek az időjárásra. Ha az Atlanti-óceán keleti részén alacsony nyomású zóna alakul ki, Nyugat-Európában szintén átlagos vagy kissé hűvösebb nyári időjárás lehet jellemző.
A legfrissebb hosszú távú nyomás-előrejelzések szerint a nyomási mintázat nagyrészt hasonló az elmúlt évekhez: alacsony nyomású terület alakulhat ki Kanada keleti részén, valamint az Azori-szigetek térségében. Ez az elrendezés kulcsszerepet játszhat abban, hogy az El Niño miként formálja a 2026-os nyári időjárást Európában.
Darvas Márton
