A rövid ideig tartó nyugalom után ismét kiéleződött a helyzet Pakisztán és Afganisztán között. A pakisztáni hadsereg újabb katonai műveleteket indított afgán területen, ezzel hivatalosan is véget ért az egyhetes tűzszünet, amelyet az íd al-fitr ünnep alkalmából kötöttek.
Újraindultak a katonai műveletek
A beszámolók szerint a harcok mindkét oldalon több száz halálos áldozatot követeltek, bár a veszteségekről eltérő adatok láttak napvilágot. A pakisztáni külügyminisztérium szóvivője, Tahir Andrabi egyértelművé tette a kormány álláspontját:
„Addig fog tartani, amíg el nem érjük a céljainkat” – mondta csütörtökön Iszlámábádban.
Pakisztán szerint a katonai lépések célja, hogy visszaszorítsák azokat a fegyveres csoportokat, amelyek afgán területről hajtanak végre támadásokat. A kabuli vezetés ezt határozottan tagadja, és visszautasítja a vádakat.
Civil áldozatok és nemzetközi reakciók
A feszültséget tovább növelte egy korábbi légicsapás, amely egy kabuli egészségügyi intézményt ért. Az afgán kormány állítása szerint mintegy 400 ember vesztette életét, ami nemzetközi felháborodást váltott ki, és erősítette a tűzszünet iránti követeléseket.
Pakisztán ezzel szemben azt közölte, hogy nem civileket, hanem egy militáns búvóhelyet támadott.
A tűzszünetet március 19. és 24. között tartották fenn, több ország – köztük Szaúd-Arábia, Katar és Törökország – közvetítésével. A megállapodás azonban nem bizonyult tartósnak.
Regionális feszültség és diplomáciai egyeztetések
A harcok újraindulását követően a határ mentén ismét összecsapások törtek ki, amelyekben legalább két ember meghalt, többen pedig megsebesültek.
A kialakult helyzet miatt nemzetközi egyeztetések is indultak. Anwar Ibrahim malajziai miniszterelnök telefonon tárgyalt az afgán vezetéssel, miközben Shehbaz Sharif pakisztáni kormányfő szintén hangsúlyozta a feszültség csökkentésének fontosságát.
A két ország viszonya régóta terhelt. A konfliktus már korábban is fegyveres összecsapásokhoz vezetett, és bár időről időre születnek tűzszüneti megállapodások, ezek eddig nem hoztak tartós megoldást.
Pakisztán álláspontja szerint a kabuli tálib vezetés nem lép fel elég határozottan az ország területén működő fegyveres csoportok ellen. Az afgán fél ezt visszautasítja, és kitart amellett, hogy nem engedélyeznek Pakisztán elleni támadásokat afgán területről.
Darvas Márton
