A 100 évnél idősebbek száma világszerte jelentős növekedést mutatott az elmúlt évtizedekben. Míg az ezredfordulón csupán 151 ezer százéves élt, 2021-re számuk már 573 ezerre emelkedett. Az emberek élettartama folyamatosan nő, és várható, hogy az elkövetkező évtizedekben egyre többen lépik át a századik életévüket - számolt be a kutatásról a Science Alert cikke.
Habár a genetikai tényezők szerepet játszanak a hosszú életben, a kutatások szerint a sikeres öregedés több mint 60 százalékáért módosítható életmódbeli tényezők felelnek.
Íme négy kulcsfontosságú szokás, amely hozzájárulhat a rendkívüli élettartamhoz:
Változatos és sóban szegény étrend
A százévesek és közel százévesek általában kiegyensúlyozott és változatos táplálkozást folytatnak. Az általuk fogyasztott kalóriák 57-65 százaléka szénhidrátokból, 12-32 százaléka fehérjékből, és 27-31 százaléka zsírokból származik.
Étrendjük gazdag alapvető élelmiszerekben, mint rizs és búza, valamint gyümölcsökben, zöldségekben és fehérjében gazdag ételekben, mint baromfi, hal és hüvelyesek, míg a vörös húsok fogyasztása mérsékelt.
Ez a táplálkozási minta hasonlít a mediterrán diétához, amely alacsonyabb fizikai funkcióromlással és halálozási kockázattal társul.
A legtöbb százéves sószegény étrendet követett, ami a fizikai funkciók megőrzéséhez és a betegségek kockázatának csökkentéséhez vezetett. Egyes kutatások szerint a nagyobb sóbevitel jelentősen növelheti a fizikai funkcióromlás kockázatát. Javasolt a teljes kiőrlésű gabonák, gyökérzöldségek, hüvelyesek és zöldségek fogyasztása, valamint a sóbevitel minimalizálása.
Mérsékelt gyógyszerhasználat
Bár a százévesek is tapasztalhatnak krónikus betegségeket, ezek általában később alakulnak ki náluk, mint az átlagos felnőtteknél. A kutatások alapján a százévesek átlagosan 4-5 gyógyszert szednek, ami kevesebb, mint a nem százévesek esetében. Ez utalhat arra, hogy a kevesebb gyógyszerhasználat jobb egészségi állapotot jelent.
A túlzott gyógyszerhasználat, különösen a polifarmácia (öt vagy több gyógyszer egyidejű szedése) növelheti a káros mellékhatások, például a kognitív zavarok kockázatát.
Fontos, hogy az orvosok csak szükség esetén írjanak fel gyógyszereket, és rendszeresen felülvizsgálják a kezelési terveket.
Kiváló alvás
Az alvás minősége és mennyisége szoros összefüggésben áll az egészséggel. A jó alvás hozzájárul az immunrendszer működéséhez, a stresszhormonok szabályozásához, valamint a kardiometabolikus funkciók fenntartásához.
A százévesek körében 68 százalék volt elégedett alvásával.
Az optimális alvásidő hét és nyolc óra között van éjszakánként. Az alvás javítása érdekében érdemes követni egy rendszeres alvási rutint, pihentető környezetet kialakítani, rendszeresen mozogni és kezelni a stresszt.
Vidéki életkörnyezet
A vizsgált százévesek több mint 75 százaléka vidéken élt. Ez a minta a "kék zónák" elnevezésű területeken is megfigyelhető, ahol a hosszú élet és a magas százévesek száma jellemző.
A természethez való közelség, a zöldfelületek és a vidéki környezet hozzájárulhatnak a csökkentett stresszhez, a jobb mentális egészséghez, és a krónikus betegségek alacsonyabb előfordulásához.
Fontos megjegyezni, hogy bár ezek a szokások segíthetnek a hosszú élet elérésében, a genetikai tényezők is szerepet játszanak. Azonban minél korábban alkalmazunk egészséges életmódbeli változtatásokat, annál jobb eséllyel érhetjük el a hosszú és egészséges életet.
