A tartós szorongás testünk minden részére kihat, és a hormonális egyensúlyt is felboríthatja - írja a Házipatika.. De mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre, és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.
Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?
Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan testünk a stresszhelyzetre reagál. Az üss vagy fuss reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, és elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik, vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és reproduktív rendszer lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Emiatt logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, emésztési problémái és termékenységi gondjai is lehetnek.
"Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly. Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy-stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat ösztrogéndominancia. Mivel pedig a progeszteron természetes antidepresszáns, végső soron hangulatzavarok jelenhetnek meg, és a termékenység is erősen visszaszorulhat. A jó hír, hogy megfelelő életmóddal és szükség esetén kezeléssel az egyensúly visszaállítható" – foglalja össze a tudnivalókat Bérczy doktornő.
4 tipp a stressz kezelésére a hormonális egyensúly visszaállításához
-
Gyulladáscsökkentő étrend: A legkevésbé feldolgozott formában fogyasztott, friss élelmiszerek, sovány fehérjék és jó zsírok, mint a magvakban, diófélékben és szűz olívaolajban található telítetlen zsírsavak, a teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek és gyümölcsök olyan antioxidánsokat tartalmaznak, amelyek visszaszorítják a gyulladást. Dietetikussal érdemes konzultálni, hogy személyre szabott étrendet alakítsanak ki.
-
Mozgás a szabadban: A szabadtéri mozgás pozitívan befolyásolja hangulatunkat, és már napi 20 perc természetben is csökkentheti a stresszhormonok szintjét. A legjobb, ha kint mozgunk, akár könnyű kocogás vagy tempós gyaloglás révén. Feszült állapotban inkább kevésbé intenzív edzést válasszunk, mivel az intenzív mozgás rövid távon növelheti a kortizolszintet. Olyan mozgásformák, mint a tai chi, a jóga vagy egy nem megerőltető nyújtássorozat segíthetnek a stressz kezelésében.
-
Megfelelő alvás higiéné: A napi 7-8 órás, jó minőségű alvás alapvető a szervezet egészséges egyensúlyának fenntartásához, míg a zavart alvás növeli a kortizolszintet és csökkenti a stresszel szembeni ellenállást. Az optimális alváshigiéné érdekében fontos a kényelmes matrac, rendszeres lefekvési idő és az elektronikus eszközök mellőzése. Hosszan tartó alvásproblémák esetén pedig érdemes szakemberhez, például szomnológushoz fordulni.
-
Szakorvosi segítség: A hormonális egyensúlyzavarok esetén érdemes szakorvosi vizsgálatot kérni, mert a természetes megoldások mellett sokszor endokrinológiai kezelés is szükséges. Az orvosi ellátás, a komplementer medicina, az optimális életmód és a stresszkezelés együttesen segíthetnek a hormonális problémák rendezésében.
