A várható élettartam növekedése Európa-szerte 2011 és 2019 között jelentősen lelassult, különösen Angliában, ahol a kutatók szerint a legnagyobb a visszaesés. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a rossz táplálkozás, az elhízás és a mozgásszegény életmód kombinációja kulcsszerepet játszanak ebben a trendben. A Lancet Public Health folyóiratban megjelent tanulmány szerint a várható élettartam éves növekedése az 1990 és 2011 közötti 0,23 évről 2011 és 2019 között 0,15 évre csökkent, miközben Norvégián kívül minden más vizsgált országban visszaesett a növekedés - elemezte a The Guardian.
A legnagyobb mértékű lassulás Angliában volt tapasztalható, ahol az 1990 és 2011 közötti évi 0,25 év növekedés helyett 2011 és 2019 között mindössze 0,07 évvel nőtt a várható élettartam, 0,18 évvel kevesebbel, mint korábban. A második legnagyobb csökkenést Észak-Írországban mérték, ezt követték Wales és Skócia, ahol mindkét országban 0,15 évvel csökkent a várható élettartam növekedése.
Sarah Price, az NHS England közegészségügyi igazgatója szerint „ez a fontos tanulmány megerősíti, hogy a megelőzés az egészségesebb társadalom sarokköve, és pontosan ezért lesz kulcsfontosságú része a tízéves egészségügyi tervnek, amelyen a kormánnyal együtt dolgozunk.” Price kiemelte, hogy a várható élettartam lassulása, különösen a szív- és érrendszeri betegségek és a rák miatti halálozások emelkedése, sürgeti a helyes táplálkozás, a fizikai aktivitás növelése és az elhízás elleni hatékonyabb fellépés szükségességét.
A kutatás azt is megállapította, hogy 2019 és 2021 között a Covid-járvány hatására számos országban csökkent a várható élettartam, de Norvégiában, Izlandon, Svédországban, Dániában és Belgiumban a járvány ellenére is sikerült fenntartani vagy növelni azt. A kutatók úgy vélik, hogy ezekben az országokban a szívbetegségekkel és a rákkal kapcsolatos kockázatok kezelése, valamint a kormányzati politikák hozzájárultak a kedvező eredményekhez.
A kutatás vezetője, Prof. Nicholas Steel szerint „a 20. század közepén a közegészségügy és az orvostudomány fejlődése miatt a várható élettartam Európában folyamatosan javult, de ez a tendencia ma már megállt.” Steel kiemelte, hogy a szívbetegségek és a rák miatti halálozások lassították a várható élettartam növekedését, különösen 2011 és 2019 között. „A Covid-járvány volt felelős a 2019 és 2021 közötti csökkenésért, de a jövőben a helytelen táplálkozás és a fizikai inaktivitás elleni intézkedések döntőek lesznek a további javulás érdekében.”
Az elhízás és a fizikai inaktivitás problémáira koncentráló politikák elengedhetetlenek ahhoz, hogy Európa ismét fenntartsa a várható élettartam növekedését. A kutatók egyetértenek abban, hogy az állami intézkedések, amelyek a táplálkozási szokások javítására és a mozgás elősegítésére irányulnak, kulcsszerepet játszanak a közegészségügy javításában és a hosszú távú élettartam növelésében.
