Május 1-je, a munka ünnepe, világszerte fontos dátum a munkások jogaiért folytatott harc szimbolikájaként. Az ünnep gyökerei nem keleten, hanem nyugaton találhatók, és szoros kapcsolatban áll a munkásmozgalmakkal, amelyek különösen az iparosodás idején nyújtották ki a kezüket az emberhez méltó munkakörülményekért. Az 1886-os chicagói sztrájk és a Haymarket téren történt erőszakos események indították el a globális munkásmozgalmat, amely 1889-ben a II. Internacionálé döntése nyomán világszerte ismertté vált.
Budapesten az első május 1-jei felvonulás 1890-ben zajlott, amikor több tízezer munkás gyűlt össze a Városligetben, hogy követelje a nyolcórás munkanapot, jobb munkakörülményeket és társadalombiztosítást. A rendezvény békésen zajlott, és az akkori hatóságok is elismerték a munkásmozgalom erejét és fegyelmezettségét.
A kommunista rendszer alatt, a második világháborút követően, a május 1. hivatalos állami ünneppé vált Magyarországon. Az események, amelyek már a Kádár-korszakban is politikai színezetet kaptak, a rendszerváltás után inkább a családi kikapcsolódásról, majálisokról szóltak, míg Budapesten a Városliget a legnagyobb rendezvények helyszínévé vált.
Bár a legtöbb EU-tagországban munkaszüneti nap május 1., három ország, Dánia, Hollandia és Írország nem tartja azt hivatalos ünnepnek. Dániában és Írországban azonban a munkavállalók kollektív szerződések alapján pihenhetnek ezen a napon.
A munka ünnepe nem mindenhol békés: Spanyolországban és Németországban, például Berlinben, gyakran tüntetések és társadalmi megmozdulások kísérik, amelyek néha rendőri beavatkozást is igényelnek.
Május elsejéről részletesebben a HR Portal cikkében olvashatnak.
