Az Európai Bizottság új javaslata szerint 2040-re az EU az 1990-es szinthez képest 90%-kal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását. A cél a korábbi, 2030-as 55%-os csökkentés után következik a 2050-re tervezett klímasemlegesség elérésének útján. A bejelentést Teresa Ribera és Wopke Hoekstra bizottsági alelnökök tették meg – számolt be róla a hvg.hu.
„Nem a gazdaság és a zöld menetrend között választunk, hanem mindkettőt választjuk”
– jelentette ki Teresa Ribera, hangsúlyozva, hogy a javaslat egyértelmű irányt ad az iparnak és a tagállamoknak, és „támogatja beruházási terveiket”.
A javaslat több engedményt is tartalmaz:
-
Az országok külföldön finanszírozott éghajlatvédelmi projektek eredményeit is beszámíthatják saját céljaikba.
-
A CO₂-kivonást beemelik az EU szén-dioxid-piacába, ez enyhítheti az energiaigényes iparágakra nehezedő terheket.
-
Nagyobb rugalmasságot engedélyeznek az országok kibocsátás- és elnyelési céljai között.
A javaslatot azonban heves bírálatok kísérik. Egyesek szerint a célkitűzés túl enyhe, mások szerint irreálisan szigorú.
Antonio Decaro, az EP Környezetvédelmi Bizottságának elnöke szerint: „A rugalmasság nem válhat a dereguláció hátsó kapujává.”
Bas Eickhout, a Zöldek frakcióvezetője így fogalmazott:
„A Bizottság veszélyes kockázatot vállal a nemzetközi kreditekkel... Európának nem annak a kontinensnek kellene lennie, amely exportálja a klímavédelmi felelősségét.”
A Greenpeace pedig azt bírálja, hogy
„a 90%-os célkitűzésben annyi kiskapu és fenntartás található, hogy a valódi kibocsátáscsökkentések sokkal alacsonyabbak lesznek.”
Ezzel szemben az Európai Konzervatívok és Reformerek szerint a terv „nem komoly klímastratégia”, hanem vágyálom. „A Bizottság a lovak elé ülteti a szekeret – számokat hirdet, mielőtt tudná, hogyan érje el azokat” – fogalmazott Alexandr Vondra, az ECR Környezetvédelmi Bizottságának koordinátora.
A javaslatot hamarosan tárgyalni fogja az Európai Parlament és a tagállamok, és csak akkor válhat belőle tényleges jogszabály, ha mindkét fél beleegyezik.
