A kelkáposzta talán nem a legkedveltebb zöldség, sokak számára a menzákon ismert, nem túl ízletes főzelék miatt - írja a Webbeteg. Pedig ez a zöldség jelentős egészségügyi előnyökkel bír, így érdemes többet fogyasztani belőle. A kelkáposzta gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban, ráadásul olcsó, könnyen termeszthető, és télen is elérhető, így kiváló választás az egészséges étrendhez.
A kelkáposzta a fejes káposzta közeli rokona, ám levelei fodrosak, vastagabbak és lágyabb ízűek. Jól tűri a hideget és a szárazságot, ezért akár otthon is könnyen termeszthető. A külső levelei, amelyek gyakran kidobásra kerülnek, jelentős mennyiségű béta-karotint tartalmaznak, ezért érdemes ezeket is felhasználni.
Tápanyagtartalma miatt a kelkáposzta kimagasló C-, A- és K-vitamin forrás, valamint jelentős a vastartalma is, így különösen télen támogatja az immunrendszert. Magas rosttartalma segíti az emésztést és az anyagcserét, hozzájárulva a testsúly megtartásához. Emellett magas folsavtartalma révén támogatja a magzat fejlődését.
A kelkáposzta csökkenti a koleszterinszintet: növeli a jó, HDL-koleszterint, és csökkenti a rossz, LDL-koleszterint. Gazdag kalciumforrásként erősíti a csontokat, ezért ajánlott gyerekeknek és változókorú nőknek egyaránt. Antioxidáns-tartalma – beleértve a flavonoidokat és C-vitamint – védi a szervezetet a káros szabadgyököktől, és kutatások folynak a benne található vegyületek rákellenes hatásairól.
Az elkészítés során érdemes kreatívnak lenni: a kelkáposzta nemcsak főzelékként fogyasztható, hanem például wokban, fűszerekkel pirítva vagy almával párolva is finom, vendégváró fogás készíthető belőle. Az ízek variálásával még azok is megszerethetik, akik eddig nem kedvelték.
