Piaci elemzők szerint megfelelt a várakozásoknak az infláció márciusi emelkedése, és a világpiaci olajárak valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése miatt a drágulás további gyorsulására számítanak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott jelentése szerint márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok ára 6,6 százalékkal lett magasabb, mint februárban volt és 17,7 százalékkal emelkedett tavaly március óta. A dohányáruk 17,5 százalékkal drágultak egy év alatt.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI kérdésére kijelentette, a piaci várakozásoknak megfelelően gyorsult a fogyasztói árak növekedése márciusban. A meglepetést az élelmiszerárak és a szolgáltatások árainak vártnál mérsékeltebb növekedése okozta. Ugyanakkor úgy véli, az infláció tavaszi hónapokban várható megugrása miatt lazításra sem lehet számítani. Az inflációs kockázatok jelentős növekedése miatt az év második felében kisebb szigorításra kerülhet sor. Suppan Gergely idén 3,9-4,0 százalékos átlagos inflációra számít.
Az elemzők a világpiaci olajárak valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése miatt a drágulás további gyorsulására számítanak Fotó: freepik.com
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a következő hónapokban az infláció további jelentős erősödésre számít a bázishatások és az újranyitással együttjáró keresleti sokk következtében. Várakozása szerint akár 5 százalék fölé is emelkedhet a mutató átmenetileg. Az év egészét tekintve 4 százalékos átlagos inflációval számol. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szintén úgy látja, hogy a következő hónapokban az infláció további gyorsulása várható. Áprilisban és májusban a 4,5 és 5 százalék közötti tartományba kerülhet az árindex, a szakértő utána számít csak lassulásra.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy az infláció márciusi gyorsulásában az üzemanyagárak és a dohánytermékek áremelkedése mellett fontos szerepet játszik a bázishatás is. Ugyanis a tavaly tavaszi korlátozások idején a kereslet visszaesése miatt az olajárak csökkentek, így a benzinár is alacsonyabb volt. A következő 1-2 hónapban a bázishatások miatt növekvő inflációval számol a szakértő, ezt követően pedig a nyitás nyomán bekövetkező áremelkedések határozzák majd meg a pénzromlás ütemét.
