Az Európa-bajnoki cím már a miénk, és bekerültünk a világbajnokságon a legjobb tíz közé. Ha ezt bármelyik sportágban érjük el, büszkén doboghatna a magyarok szíve, ám sajnos az infláció mértékében értük el ezeket a kétes eredményeket.
Ugyanis újabb, 27 éves rekordot döntött a magyar infláció: decemberben 24,5 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékben a rezsi és az élelmiszerek ára emelkedett – közölte a KSH. Az áremelkedés mértéke utoljára 1996 márciusában volt a mostaninál magasabb.
Az inflációt a benzinárstop december eleji eltörlése is alaposan megdobta: a Portfolio szerint önmagában 1,6 százalékkal emelte az árakat. Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan továbbra is a rezsi és az élelmiszerek ára nőtt a legnagyobb mértékben. A rezsiért 55,5 százalékkal, az élelmiszerért pedig 44,8 százalékkal kell többet fizetni, mint 2021 decemberében.
A kenyér ára 81,1 százalékkal emelkedett egy esztendő alatt Fotó: Freepik
Az élelmiszerek közül a legtöbbet a sajt drágult, 83,2 százalékot, de nem sokkal maradt le a tojás 82,7 százalékkal és a kenyér 81,1 százalékkal. A háztartási energia 55,5 százalékos drágulásán belül a vezetékes gázért 97,8 százalékkal, a tűzifáért 58,6 százalékkal, a villanyért 27,8 százalékkal, a palackos gázért pedig 48,7 százalékkal kell többet fizetni, mint egy évvel korábban.
A hatalmas, rekordméretű inflációhoz nem a háború és az oroszellenes szankciók, hanem a következő okok vezettek:
- a választások környéki osztogatás, ami megdobta a fogyasztást,
- a forint árfolyamának mélyrepülése,
- az úgynevezett „ár-bér spirál” kialakulása, ami az árakat és a béreket is felfelé hajtja,
- az áruházláncokra kivetett különadó,
- a hatósági árak bevezetése,
- és a benzinárstop eltörlése.
Fellélegezni pedig egyelőre nem fogunk: az elemzők várakozásai szerint 2023 első felében is 20 százalék felett lehet az infláció, és csak év vége felé közelíthet ahhoz, hogy egy számjegyű legyen.
Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az infláció, de az RTL Híradónak nyilatkozó elemző szerint a drágulás mértéke már világszinten is benne van a top10-ben „Ha az élelmiszerárak növekedését nézzük, akkor a magyar adat belefér a világ tíz leggyorsabban növekvő országába” – mondta Hornyák József, a Portfolio.hu elemzője.
A háztartási energia 55,5 százalékos drágulásán belül a vezetékes gázért 97,8 százalékkal, a palackos gázért pedig 48,7 százalékkal kell többet fizetni Fotó: Freepik
A legkevésbé sem dicsőséges TOP 10-ben olyan országok vannak, mint Venezuela, Törökország vagy az örök inflációs bajnok Argentína. Az elmúlt évtizedekben nem volt tapasztalható ilyen magas élelmiszer áremelkedés Magyarországon. Az elemző úgy véli, a következő hónapokban viszont lassulhat a drágulás mértéke.
„A tavaszi hónapokban már kicsit lassabb áremelkedési ütemre kell számítani, de még ez is egy 20 százalék körüli infláció lesz. És nyár végén, ősz elején lemehetünk egy 15 százalék körüli tartományba” – sorolta.
A szakértő ugyanakkor arra figyelmeztet: ha a kormány időközben eltörölné az árstopokat, akkor a hatósági áras termékek drágulni fognak. „Ebben az esetben az emberek további jelentős mértékű áremelkedésként fogják megélni ezeket az ugrásokat” – mondta.
