Az energiatakarékosság a jelenlegi energiaválság kezelésének leggyorsabb és legolcsóbb módja. Ha csökken az energiafogyasztás, akkor rövid és hosszú távon is alacsonyabbak lesznek a háztartások és a vállalkozások energiaszámlái. Egy épület energiahatékonyságának a növelésre alapvetőleg két módszert kell alkalmazni: energiahatékonyságnak megfelelő építkezés és alacsony fogyasztású, megújuló energiát használó gépészet.
Az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy megkétszerezze az egyéni hőszivattyúk jelenlegi telepítési arányát, ami a következő 5 évben összesen 10 millió egységet eredményezne. Az alacsony energiafelhasználású ház nemcsak a törvényi előírás miatt fontos, hanem sokkal inkább a lakókomfort miatt, ezért a törvényi megfelelésen túl is érdemes optimalizálni.
Szajki Balázs hőszivattyús fűtési szakértő felhívta arra a figyelmet, a közel nulla energiaigényű házaknál a legjobb koncepció a hőszivattyú, a felületfűtés- és hűtés valamint a napelem kombinációja. Vannak, akik elektromos kazánnal, fűtőszőnyeggel és napelemmel próbálkoznak, ez viszont a rendkívül ingatag energiaárak miatt közel sem biztos, hogy hosszú távon megtérül, sőt, pénznyelő is lehet.
Hozzátette, előállhat a későbbiekben olyan forgatókönyv is, hogy a ház elektromos fogyasztását nagyságrendekkel meghaladó napelemet használóknak nyáron van egy hatalmas termelt energiája, amivel nem tudnak mit kezdeni, télen viszont a szükségesnél kevesebb, ami nem tudja fedezni a fűtési energiát. Ez viszont megelőzhető egy korszerű hőszivattyús rendszerrel.
„Az ingatlanpiacon a vevők szemében hatalmas hívószó a hőszivattyú, sokan ebben gondolkodnak, a kivitelezőknek pedig versenyelőnyt jelent a korszerű berendezés, amely fűtésre és hűtésre is egyaránt alkalmazható. Így értelemszerűen, aki gázkazán és klíma kombinációjával árul egy újépítésű ingatlant, az rögtön hátrányba kerül egy azonos adottságú ingatlannal szemben, arról nem is beszélve, hogy az elavult rendszerek azonnal csökkentik is a ház értékét” – jelentette ki a szakember.
