A magyarok elvándorlásának fő mozgatórugói az alacsony bérek és a magas megélhetési költségek. A gazdasági nehézségek, a korrupció, az alulfizetettség, az infláció és a gyenge szociális rendszer tovább ront a helyzeten. Ezzel szemben a külföld vonzóbb fizetéseket, jobb munkakörülményeket, kedvezőbb munka-magánélet egyensúlyt, karrierlehetőségeket és szakmai kihívásokat kínál.
„Bár az elmúlt években érdemben nőttek a hazai bérek, de a megélhetés költségeinek tartósan magas szintje miatt továbbra is csábító a külföldi munkavállalás, növekszik az elvándorlók aránya” - nyilatkozott a Pénzcentrumnak Katkics Attila üzleti tanácsadó, HR szakember. Elmondása szerint "több mint 70 ezer állás betöltetlen ma Magyarországon, csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban és több mint 200 ezer ember inaktív."
Az elemző szerint "általánosságban három csoportról beszélhetünk, akik külföldön vállalnak munkát, vannak magasan képzett magyar szakemberek, ők az úgynevezett brain drain, vagyis az agyelszívás „áldozatai”, vannak szakmunkások és az idénymunkások". Ezek a csoportok a cikk szerint leggyakrabban Németországban, Ausztriában, Angliában, Svájcban, Hollandiában, Svédországban és Írországban, sőt az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában vállalnak munkát. Katkics szerint ezeknek a munkavállalóknak a motivációja "mindhárom esetben közel azonos, az időbeliség azonban eltér, hiszen egy magasan képzett szakember jellemzően évekre települ ki, egy szakmunkás rövidebb ideig marad, egy idénymunkás pedig jellemzően a határszélekről jár át egy-két hónapra".
Vannak visszatérők?
A kivándorlás és külföldi munkavállalás legnagyobb részben a fiatalabb generációkra jellemző. Katkics szerint "a tehetség elvándorlása nem újkeletű jelenség, de változatlanul Közép-Kelet-Európa, köztük Magyarország egyik legégetőbb problémája, azok közé az országok közé tartozunk, amelyek a legkevésbé képesek tehetségeik megtartására." Ezért többek között ő is hangsúlyozta, hogy milyen fontos lenne egy erősebb politikai és gazdasági fellépés a tehetségek visszahívására. "A külföldet megjárt erőforrás kapcsolatrendszert, új készségeket és látásmódot, tudást, ötleteket hozhat Magyarországra, amelyre a hazai gazdaságnak nagy szüksége van. A hazatérő szakemberek ösztönzik a kereskedelmet és a befektetéseket, terjesztik a tudást és a technológiát, nem utolsó sorban pedig adójukkal hozzájárulnak a költségvetéshez."
