Az idei év januárjától bevezették Magyarországon a kötelező visszaváltási rendszert (DRS) - írja a 24.hu. A rendszer célja a hulladék mennyiségének csökkentése és a környezet védelme. A DRS bevezetése azonban jelentős áremelkedéshez vezethet az italok árában.
A DRS bevezetésének célja a hulladék mennyiségének csökkentése és a hasznosítás arányának növelése. A rendszer működtetését a Mol Nyrt. leányvállalata, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. biztosítja. A fogyasztók számára a betétdíj 50 forint lesz, de a gyártóknak és a kereskedőknek további díjakat kell fizetniük.
A betétdíjon kívül a gyártóknak csatlakozási és szolgáltatási díjat is kell fizetniük. A csatlakozási díj csomagolóeszköz-típustól függően darabonként 1-8 forintos pluszköltséget ró a gyártókra. A szolgáltatási díj pedig fillérre megegyezik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) díjjal, amelyet a kötelező visszaváltási rendszerben nem érintett vállalatok is megfizetnek. Ez az összeg darabonként 10-20 forint között lehet majd, attól függően, milyen a csomagolás típusa.
Ezeket az 50 forintos betétdíjon felüli tételeket a gyártók előbb-utóbb beépítik a termékek árába, amennyiben a kiskereskedők elfogadják ezt, de legalábbis törekedni fognak erre. A becslések szerint a DRS-rendszer bevezetése akár 400%-os áremelkedéshez is vezethet az italok árában.
A fogyasztók számára a DRS bevezetése azt jelenti, hogy a termék árának kiegyenlítése után 50 forintos betétdíjat kell fizetniük az italcsomagolások megvásárlásakor. Ezt az összeget utalvány formájában visszakaphatják, amennyiben épségben visszaviszik a palackot a visszaváltó helyre.
A DRS-rendszer bevezetése vitákat váltott ki. A gyártók és a kereskedők kritizálják a rendszert, mondván, hogy az bonyolult és drága. A fogyasztók aggódnak az áremelkedés miatt. A kormány azonban úgy véli, hogy a DRS-rendszer hosszú távon megtérül majd a környezetvédelmi előnyök miatt.
