A közelmúltban megjelent a KSH nyugdíjasok anyagi helyzetéről szóló friss összeállítása, melyből kiolvasható, hogy az ellátottak kb. 1 százaléka 600 ezer forintnál is magasabb nyugdíjat kap.
Habár ilyen kivételes állami nyugdíjra kevesen lesznek jogosultak, a nyugdíjkiegészítő jövedelmekkel együtt elméletileg nem lehetetlen cél a 600 ezres bevételi szint elérése. Ehhez azonban messze átlag feletti tőkére van szükség – tudta meg a Bankmonitor.
Például 2021 januárjában 164 ezer forint volt az átlagnyugdíj, miközben ugyanabban az évben az új nyugdíjmegállapítások átlagos összege kb. 211 ezer forint lehetett. Ennek a szakadéknak az elsődleges magyarázata az, hogy az új nyugdíjakba – a valorizációs szorzók révén – beépül a bérnövekedés hatása, míg a már megállapított „régi” nyugdíjak kizárólag az inflációt követik.
Az utolsó két évben 8,7%-kal és 17,5%-kal emelkedtek a nyugdíjmegállapítás során kulcsfontosságú valorizációs szorzók, ezért feltételezhetjük, hogy – minden egyéb tényező változatlansága esetén – a 2023-ban megállapított nyugdíjak átlagösszege nagyságrendileg 269 ezer forint lehetett. Ha pedig az idei 14,2%-os valorizációs szorzókat is figyelembe vesszük, akkor 2024-ben az új nyugdíjak átlaga már elérheti a 307 ezer forintot.
Ha valaki idén nagyjából átlagos összeggel megy nyugdíjba, akkor a 600 ezer forintos összjövedelem eléréséhez kb. havi 300 ezer forint privát nyugdíjkiegészítésre van szüksége.
Sajnos le kell szögeznünk, hogy a legtöbbek számára ez közel sem reális célkitűzés: a 60 évnél idősebb önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagos számlaegyenlege az MNB legfrissebb adatai szerint 2,47 millió forint. Ha feltételezzük, hogy egy megtakarító nyugdíjasként 20 éven keresztül egyenletesen venné fel a félretett összeget, akkor ennyi megtakarításból kb. havi 10 ezer forint nyugdíjkiegészítésre számíthat.
Hogy valakinek pénzügyi megtakarításból származzon havi 300 ezer forint jövedelme, ehhez a tőke értékének megőrzésén felül évi 4% reálhozamot feltételezve 90 millió forint befektetés szükséges.
Ahhoz, hogy valaki a 65 éves nyugdíjkorhatárig „hátszél” nélkül összegyűjtsön mai értéken 90 millió forint megtakarítást, rendkívül nagy befizetéseket kell eszközölnie élete során.
A számítások során feltételezzük, hogy évente 4% reálhozamot képes elérni a befektetéseivel, és gondoskodik a rendszeres befizetések értékének megőrzéséről is.
Ilyen körülmények között az alábbi forgatókönyvek mentén lehet eljutni a 90 milliós nyugdíjmegtakarításhoz:
- 20 éves korban kezdve, havi 60 ezer forint befizetésével.
- 25 éves korban kezdve, havi 76 ezer forint befizetésével.
- 30 éves korban kezdve, havi 98 ezer forint befizetésével.
- 35 éves korban kezdve, havi 129 ezer forint befizetésével.
- 40 éves korban kezdve, havi 173 ezer forint befizetésével.
- 45 éves korban kezdve, havi 242 ezer forint befizetésével.
Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy a 600 ezer forintos időskori bevétel a legtöbbek számára sem az állami nyugdíjból, sem kiegészítő jövedelmekkel együtt nem tűnik megvalósíthatónak.
Kevesen vannak olyan kiváltságos helyzetben, hogy az állami nyugdíjuk ilyen magasságokba repítse őket, vagy akár a messze átlag feletti megtakarítási vállalásukkal elérjenek havi 200-300 ezer forintos plusz bevételt. Ugyanakkor egy bizonyos réteg – az igazán tehetősek – számára ez is elképzelhető forgatókönyv, például egy felkapott helyen lévő kiadott lakás már önmagában is biztosíthatja ezt a nyugdíjkiegészítést.
