Azt szinte minden szakember tudja, a jelenlegi nyugdíjrendszer egyszerűen tarthatatlan. Noha a kormány nyugdíjreformot vállalt az uniós forrásokért, de az átfogó jelentés a mai napig nem készült el. Szakértők egyértelműen állítják, a Ratkó-unokák nyugdíjba vonulása 2040-re megreccsenhet a nyugdíjrendszer finanszírozása, miután az erre fordítandó kiadások több százmilliárd forinttal nőhetnek. Egyszerűen nincs más kiút, mint a szakma által sürgetett reformok.
A várható élettartam nő, miközben egyre kevesebb gyerek születik. A népesség elöregedése egyre nagyobb terhet ró a nyugdíjrendszerre. "Körülbelül 200 ezerrel több nyugdíjasunk lesz 2037-től, miközben a járulékfizetői oldalon meg jelentős csökkenés várható" – fogalmazott Farkas András.
A nyugdíjszakértő különféle reform javaslatokat vetett fel, melyek közül jópár nem biztos, hogy népszerű lesz a szépkorúak között. Ilyen például a járulékplafon bevezetése, a nők kedvezményes nyugdíjfeltételeinek szigorítása, a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése, vagy éppen az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése. Úgy véli, ezen reformok nélkül – főleg, ha semmi sem fog történni – leginkább az 1973 után születettek ihatják meg a levét.
"Az eddigi 7-8-9% körül volt GDP-arányosan a nyugdíjkassza Magyarországon, ez föl fog menni 10-11-12%-ra a jövőben, és ezt az óriási, több százmilliárd forintos tételt minden évben pluszban elő kell majd állítani úgy, hogy erre a járulékbevételek nem lesznek elegendőek" – részletezte az ATV Híradó kérdésére Farkas András.
A Nyugdíjas Parlament elnöke viszont úgy látja: a nyugdíjrendszer fenntartható. Karácsony Mihály szerint a csökkenő lakosságszámból nem következik a csökkenő elosztható javak nagysága, hiszen a GDP is nő. A legtöbb idős nem tart attól, hogy a nyugdíjrendszerre nehezedő nyomás hatással lehetne az ő ellátására. Mégis akad olyan, akiben van aggodalom.
"Azt gondoljuk, hogy az elkövetkezendő években a termelékenység növekedése, a versenyképesség növekedése jelentősen kompenzálhatja azt a negatív tendenciát, amely a népszaporulatban jelentkezik" – fogalmazott Karácsony Mihály.
Korábban a kormány már vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre 2025 március végéig, ugyanis ez a feltétele annak, hogy lehívhassák az uniós források egy részét. Az ezt megelőző átfogó jelentésről azonban továbbra sincsenek információk, tehát újfent felesleges lesz Brüsszelre mutogatni. A Momentum parlamenti képviselője nemrég a Pénzügyminisztériumhoz fordult, de érdemi választ nem kapott. Tompos Márton szerint generációja már lemondott a nyugdíjról, egy reformmal részben őket kellene megnyugtatni.
"Persze, persze dolgozgatunk, de igazából tök mindegy, minek tervezzünk előre? Úgyse lesz nyugdíjunk. Ez egy borzasztó érzés, a stabilitásnak a teljes hiánya, és ez az amivel nem számol a kormány" – magyarázta Tompos Márton.
Minő érdekes, hogy a témában több helyről is megszólított Kormányzati Tájékoztatási Központ számára abszolút nem lényeges, hogy a témához hozzászóljon.
