A hétfői Kormányinfón bejelentették, hogy a kormány új bankadót vezet be a pénzintézetekre, miközben a lakossági díjakat befagyasztja, hogy a bankok ne terhelhessék át a plusz költségeket az ügyfelekre. Sokan azonban szkeptikusak, mert a bankok több módot is találhatnak arra, hogy végül mégis az ügyfelek fizessék meg a terheket - közölte a Pénzcentrum.
Augusztus 1-jétől emelkedik a tranzakciós illeték mértéke, és a devizaműveletekre átváltási illetéket vetnek ki. Az átutalásokra kirótt 0,3 százalékos, legfeljebb 10 ezer forintos tranzakciós illeték 0,45 százalékra, legfeljebb 20 ezer forintra nő. A készpénzfelvétel esetén alkalmazott 0,6 százalékos illeték 0,9 százalékra emelkedik, de megmarad az a lehetőség, hogy 150 ezer forintig díjmentesen lehet készpénzt felvenni. A devizaváltási ügyletek esetén az illeték 0,45 százalék lesz, legfeljebb 20 ezer forintig.
A kormány ígéri, hogy nem lesz adóáthárítás, de a valóságban az adót az ügyfelek fogják fizetni, különböző formákban. A 2013-as tranzakciós illeték bevezetése is hasonló helyzetet teremtett, ami átalakította a bankszámlák kínálatát és számos díjemelést eredményezett. Akkor is elhangzott, hogy a bankok nem emelhetik a díjakat, mégis megjelentek a drágább számlacsomagok.
Ha a számla- és kártyadíjak nem is emelkednek, a bankok más módon pótolhatják a kiesett bevételt. Például megemelhetik a cégek számladíjait, ami a vállalkozások költségeinek növekedéséhez vezet, és ezeket a költségeket a cégek a saját vevőikre háríthatják, ami további áremelkedéseket eredményezhet.
A bankok a betéti kamatokat is alacsonyan tartották a magas inflációs időszakban, ami összefügg az extraprofit különadókkal, köztük a bankokra kivetett adókkal. Emellett a hitelek kamatainak emelésével is behozhatják a rájuk terhelt extra adókat. Egy másik gyakori módszer a számladrágítás megkerülésére, hogy a bankok kivezetik az eddigi számlacsomagjaikat, és az ügyfeleket egy drágább csomagra kényszerítik.
