A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), amely 2015 júliusában indult el, a kormányzat egyik legfontosabb demográfiai célját hivatott szolgálni: a születésszám növelését. A támogatás új és használt lakóingatlan vásárlására is igénybe vehető volt, és idővel több alkalommal is kibővítették a programot. 2023-ig több mint 200 ezer család igényelte a CSOK-ot, összesen 675 milliárd forint támogatást és 677 milliárd forint kedvezményes hitelt felvéve. A program azonban nem csak a családalapítást, hanem az ingatlanpiacot és az építőipart is jelentősen befolyásolta - írja a 24.hu.
A születésszámra gyakorolt hatás elmaradt
Bár a CSOK-ot a születésszám növelése érdekében indították, a GKI Gazdaságkutató által készített elemzés szerint a program nem érte el ezt a célt. A GKI rámutatott, hogy a születésszám negyedévenkénti növekedése a V4 országokközött (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország) 2012 és 2014 között nagyjából azonos volt, és a CSOK bevezetése sem hozott jelentős változást ebben.
A termékenységi arányszám ugyan nőtt Magyarországon, de ez a növekedés nem kifejezetten a CSOK-nak köszönhető, hiszen más V4 országokban is megfigyelhető volt hasonló tendencia. A GKI szerint a termékenységi arányszám növekedését valójában az aktív korúak jövedelmének emelkedése befolyásolja, nem az ingatlantámogatási programok.
Rogán Antal a Tranzit rendezvényen tartott előadásában is utalt erre, amikor kijelentette: „az elsődleges cél az, hogy aki gyereket nevel, az ne szegényedjen el.”
Az építőipar fellendülése és az ingatlanárak emelkedése
A CSOK jelentős hatást gyakorolt az építőiparra és az ingatlanárakra. Az ingatlanok iránti kereslet növekedése azonnal éreztette hatását az építőiparban, ahol a megnövekedett munkamennyiség miatt munkaerőhiány alakult ki, és az építőanyag-iparban is jelentős keresletbővülés volt tapasztalható. Az építőiparban dolgozók száma a 2010-es évek elején stagnáló 30 ezerről 2019-re 50 ezerre emelkedett.
Az építőanyag-ipar értékesítési volumene is jelentősen nőtt: a CSOK bevezetése után az építőanyagok iránti kereslet átlagosan évi 18%-kal bővült, miközben a korábbi években csökkenő tendencia volt megfigyelhető. A keresletnövekedés miatt az építőanyagárak is emelkedtek, Magyarországon az áremelkedés mértéke 28% volt a vizsgált négy év alatt, ami jelentősen meghaladta a szomszédos országokban tapasztalt 12-14%-os növekedést.
A lakóingatlanok ára Európa-szerte Magyarországon emelkedett legnagyobb mértékben, ami részben a CSOK hatására kialakult árvárakozások miatt következett be. Az épületek építésének termelői árindexe (+31%) messze elmaradt az ingatlanpiaci áremelkedéstől (+62%), ami arra utal, hogy az áremelkedés jelentős része a keresleti hatásoknak és spekulációnak köszönhető.
