A kormány rendelete, amely a 2009. évi CLXII. törvény módosítását tartalmazza, 2025. június 30-ig meghosszabbítja a kamatstopot, így továbbra is védelmet biztosít a változó kamatozású lakáshitelezők számára. Az intézkedés hatását a Magyar Bankszövetség kritikával illette, míg a kormány a családok anyagi helyzetének javulásával indokolta döntését. Emellett az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési szabályait is módosítják, megnövelve a különböző kibocsátók értékpapírjainak együttes részarányát - írta meg a 24.hu.
A legfrissebb kormányzati döntés értelmében a kamatstop meghosszabbítása a 2022 januárjától bevezetett intézkedés folytatása, amely továbbra is megakadályozza a változó kamatozású lakáshitelek kamatának emelkedését. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a törvény 2024. december 31-ig érvényes rendelkezését mostantól 2025. június 30-ig meghosszabbítják.
A döntés a Magyar Bankszövetség kritikáját váltotta ki, akik szerint az intézkedés rontja az ország versenyképességét, mivel a kormány a fogyasztói magatartás felelősségét a bankokra terheli, és olyanokat is véd, akik tudatosan választották a változó kamatozású hiteleket, annak ellenére, hogy figyelmeztetéseket kaptak a kockázatokkal kapcsolatban. A Bankszövetség szerint a kamatstop meghosszabbítása ellenére is szükséges lenne a stabil és kiszámítható gazdasági környezet fenntartása, amely az ország nemzetközi versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú.
A kormány döntése azzal is magyarázható, hogy az intézkedés várhatóan 20 milliárd forinttal csökkenti a lakosság kiadásait, és 291 ezer családot érint, akiknek összesen 1220 milliárd forint jelzáloghitelét érinti. Az MNB szerint ha a kamatstopot kivezetnék, az érintett adósok 5 százalékának okozott volna gondot, tehát a kormány a gazdaság védelme érdekében úgy döntött, hogy fenntartja a védelmet a háztartások számára.
Ezen felül a kormány új szabályokat vezetett be az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak számára is. Az eddigi szabályozás szerint a pénztárak nem vásárolhattak a kibocsátók egyetlen típusú értékpapírjából túl nagy arányban, hiszen azok részaránya nem haladhatta meg a tíz százalékot. Mostantól ez az arány 15 százalékra emelkedik, amely nagyobb rugalmasságot biztosít a pénztárak számára a befektetési portfóliók kialakításában. Ez a változtatás az állampapírok, nyílt végű befektetési alapok, jelzáloglevelek és a pénztárak egyesülése esetén is érinti a szabályozást, így a pénztárak számára új lehetőségek nyílnak meg a befektetéseik bővítésére. A kormány szerint e módosítások révén a pénztári befektetők számára kedvezőbb gazdálkodási környezetet biztosítanak, amely hosszú távon stabilitást és előnyöket eredményezhet számukra.
