A Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest 2025-ös költségvetését, amelyben jelentős hangsúlyt kapott a főváros érdekeinek védelme és a fenntartható fejlesztések előmozdítása. Az elfogadott terv értelmében Budapest 39 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizet az államnak, 50 milliárd helyett, amit a kormány korábban elvárt. A költségvetés vitája hosszúra nyúlt, a résztvevők közötti éles személyeskedésekkel tarkítva. A főpolgármester, Karácsony Gergely szerint a cél az, hogy Budapest anyagi mozgástere megmaradjon a városfejlesztési prioritások érdekében - közölte a Telex.
A közgyűlésen kiemelt téma volt a rákosrendezői beruházás. Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közösen nyújtott be javaslatot, amelyben arra kérték a kormányt, hogy a tervezett, "mini-Dubajként" emlegetett nagyszabású építkezés helyett egy zöldebb, emberközpontú fejlesztést támogassanak. „Nem hagyhatjuk, hogy Budapest egyik legértékesebb területe egy másik ország befektetőjének érdekeit szolgálja” – hangsúlyozta Karácsony, aki Belgrádban személyesen látta, hogyan alakították át a Száva-parti területet ugyanazon arab befektetők. „Ez nettó hazaárulás” – tette hozzá. A főpolgármester és Vitézy olyan garanciákra szólították fel a kormányt, amelyek biztosítják, hogy a beruházás részeként létrejön egy legalább 25 hektáros valódi zöldterület, nem csupán egy tetőkert. A fejlesztés keretében kulturális intézmény létrehozását is szorgalmazzák. „A kormány átengedné a részletek kidolgozását és a hatásköröket is az arab befektetőknek, míg Bécsben például az állam és a város közösen alakítja az ilyen projektek irányait” – emelte ki Vitézy.
Szintén központi téma volt a budapesti fejpályaudvarok, mint a Nyugati, a Keleti, a Déli, valamint a Kelenföldi állomás 99 évre magánkézbe adásának terve. A közgyűlés többsége elutasította ezt a javaslatot. „Egy salgótarjáni nyilvános vécé felújításához részletesebb terv készül, mint a pályaudvarok magánosításához” – jegyezte meg Vitézy Dávid, aki szerint az ügy egy ingatlanpanama, amely a főváros vagyonát veszélyezteti. A DK és más ellenzéki pártok arra kérték Karácsony Gergelyt, hogy Budapest jelentkezzen be a pályaudvarok kezelői jogára, hogy a területeken szociális bérlakások és zöldfelületek épülhessenek. Böröcz László, a Fidesz képviselője szerint a vita idő előtti, mivel egyelőre konkrét részletek nem állnak rendelkezésre. „Ha olyan történik, ami sérti a budapestiek érdekeit, ki fogunk állni, de jelenleg nincs ilyen helyzet” – mondta, hozzátéve, hogy magántőke bevonása rendbe hozhatja az elhanyagolt területeket.
Karácsony Gergely javasolta, hogy súlyos sebességtúllépés esetén kobozzák el a járművet, osztrák mintát alapul véve. A Fidesz ezt életszerűtlennek nevezte, Radics Béla szerint az előterjesztés készítője „soha nem vezetett autót”. A javaslat nem kapott támogatást, de a trolik forgalmát akadályozó szabálytalan parkolások problémájára megoldás születhet. Vitézy Dávid kiemelte: „2024 első három hónapjában a 74-es troli 78-szor, a 78-as 66-szor akadt el szabálytalan parkolások miatt.” A forgalmi rend átalakítását Erzsébetvárosban már tervezik, sőt, sétálóutcák kialakítása is felmerült.
A Dunai folyami uszoda ötlete szintén Vitézy Dávidtól érkezett, aki szerint Budapest belső szakaszán is lehetőség nyílhat a fürdésre, ha tiszta és biztonságos körülményeket alakítanak ki. „A 19. században a parlament és az Erzsébet híd között lehetett fürdeni, miért ne lehetne ma is?” – tette fel a kérdést. Az elképzelés egyelőre csak a tervezés szakaszába lépett.
Porcher Áron javasolta, hogy tízezer lakosonként helyezzenek ki levegőszennyezettség-mérő állomásokat, de a többség ezt elutasította, mondván, a mérőeszközök önmagukban nem oldják meg a problémát. „Az év 15 százalékában riasztás van érvényben, ami elfogadhatatlan” – érvelt Porcher.
A pirotechnikai eszközök használatának szabályozása viszont zöld utat kapott. Béres András szerint a szilveszteri petárdázás nemcsak zajos, hanem kisgyermekeknek és háziállatoknak is jelentős stresszt okoz. „A robbantás nem alapjog, fontosabb a gyerekek és állatok érdeke” – hangsúlyozta Béres.
