A 2025-ös magyar költségvetés és gazdasági terv jelentős változásokon ment keresztül, miután az Orbán-kormány csökkentette az idei várható GDP-növekedés előrejelzését - közölte a Népszava. Az eredetileg 3,4 százalékos növekedést a kabinet mostanra 1,2 százalékra módosította. A frissített tervet az Európai Bizottság is jóváhagyta, és ehhez kapcsolódóan különböző ajánlásokat is megfogalmazott.
A kormány által januárban még gazdasági „repülőrajtot” vizionált Orbán Viktor, aki Indiából visszatérve optimista tervekkel indította az évet. Azonban már akkor tudomásuk volt arról, hogy a gazdasági helyzet és a várható növekedés lényegesen eltér az eredetileg előrejelzettektől. A módosított középtávú költségvetési terv szerint az idei 1,2 százalékos növekedés után jövőre 2,8 százalékra gyorsulhat a gazdaság, azonban a következő években, 2027-re, már csak 1,5 százalékos növekedés várható.
Az Európai Bizottság által is elfogadott módosított terv szerint az államháztartási hiányt 2024 végéről 3,6 százalékra csökkentik, és 2026-ra 2,5 százalékra mérséklik azt. A kormány vállalta, hogy a választási év előtt nem kezd osztogatásokba, de kérdéses, hogy valóban teljesíti-e ezt a Brüsszelnek tett ígéretet. A Bizottság hangsúlyozta, hogy Magyarországnak 2026-ra el kell érnie, hogy a hiány ne haladja meg a GDP 3 százalékát.
Eközben a 2024-es gazdasági növekedés csupán 0,6 százalék volt, jóval elmaradva a várt 4 százaléktól. A költségvetési megszorítások és az alacsonyabb növekedés miatt az állami kiadások növekedését is korlátozni kell. A Bizottság elvárja, hogy az államháztartás nettó kiadásainak növekedése idén ne haladja meg a várható 4,3 százalékos inflációt, így reálértelemben az állami kiadások nem nőhetnek. Az alacsonyabb gazdasági növekedés várhatóan csökkenti az adóbevételeket, így a kormány kénytelen lesz kiigazítani a költségvetést, hogy megfeleljen a Brüsszelnek tett vállalásoknak.
