Március közepétől 30 alapvető élelmiszer esetében 10 százalékos árrésplafont vezet be a kormány – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi médiában közzétett videójában. A döntés élénk vitákat váltott ki a hazai kiskereskedelmi szektorban, és most megszólalt a Lidl Magyarország is, hangsúlyozva: a bevezetett intézkedés messze túlmutat a gazdasági realitásokon - írta a Forbes.
A Lidl szerint a 10 százalékos plafon ellehetetleníti a fenntartható működést
„Eddig sem alkalmaztunk magas árrést, a 10 százalékos plafon mellett a kereskedelmi különadó levonása után még a személyzeti költségek sem térülnek meg, vagyis az ajánlat alapvetően túlmutat a gazdasági realitáson” – nyilatkozta Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország kommunikációs igazgatója a Forbes.hu-nak.
A kormányrendelet szerint az új szabályozás kizárólag azokra a kiskereskedelmi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek éves nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. A kisebb üzletek – köztük a kisboltok – kimaradnak a szigorításból. Ezzel párhuzamosan a nagy láncok számára az árréskorlát nem csupán 10 százalékos, mivel ebből még levonásra kerül a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó, így ténylegesen mindössze 5,5 százalékos mozgástér marad.
A Lidl szerint nem valósak a vádak
Orbán Viktor videójában konkrét termékeket is említett: a tojás esetében 40%, a vaj és tejföl esetében több mint 80 százalékos kereskedelmi árrést említett példaként az „indokolatlan és túlzó áremelések” illusztrálására. Erre reagálva a Lidl kijelentette:
„Az említett állítások nem igazak. Vállalatunk sosem alkalmazott ilyen mértékű árrést az adott termékek esetében. A jelenlegi áremelkedéseket nem a kiskereskedelmi árrések növekedése, hanem a beszállítói árak emelkedése okozta, melyek részben összefüggésben vannak a világpiaci folyamatokkal.”
Ez az álláspont összhangban van az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárának, Kozák Tamásnak korábbi nyilatkozatával, amelyet szintén a Forbes.hu közölt.
A Lidl Magyarország egy arányosabb árrésszabályozási modell bevezetését tartaná indokoltnak, amely figyelembe veszi a teljes értékláncot, nemcsak a kiskereskedelmi szektort. Ez a rendszer a költségek teljes figyelembevételén alapul, míg Magyarországon a miniszterelnök csupán a beszerzési ár és a fogyasztói ár közti különbséget tekinti az árrés alapjának.
Lidl: A versenyben hiszünk, nem az árszabályozásban
„Lidl-ként a versenyben hiszünk, illetve abban, hogy a saját vállalások ereje hosszú távon jelentősen előnyösebb, mint az árszabályozás, tekintettel a korábbiak során megvalósult kötelező akciók és az árstop negatív gazdasági hatásaira” – fogalmazott Tőzsér Judit.
A kereskedelmi lánc szerint a piaci verseny biztosítja a vásárlók számára a legkedvezőbb árakat, míg az állami beavatkozások torzíthatják a piac működését.
