A GKI friss elemzése szerint az élelmiszerárak növekedése összetett gazdasági és piaci folyamatok eredménye, amelyben szerepet játszanak a termelői árak, az energiaárak, a különadók és az inflációs hatások is.
A kutatás rámutat, hogy 2010 és 2021 között az élelmiszerárak 48-50 százalékkal emelkedtek, de ezt követően, 2021-től 2024-ig újabb 63 százalékos drágulás következett be. „Az élelmiszeripari és a fogyasztói árindex erősen együtt mozgott, tehát a kiskereskedelmi láncok közel annyira emelték az áraikat, amennyivel drágábban vették meg az élelmiszeripari vállalatoktól a feldolgozott élelmiszert” – áll a GKI jelentésében.
Az elemzés kitér arra is, hogy a kiskereskedelmi különadó emelése hozzájárult az árak növekedéséhez, mivel a kereskedelmi láncok ezt az élelmiszerek árába építették be. A GKI szerint a korábbi árstopok és ársapkák nem akadályozták meg az inflációt, sőt, a kereskedők más termékek árának emelésével kompenzálták a kieső bevételeket.
2023-ban az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok átlagosan 15,6 százalékos árréssel dolgoztak, ám ebből kellett fedezniük a béreket, az amortizációt, valamint a szállítási és marketingköltségeket is.
A termelői árak esetében a GKI megjegyzi, hogy a mezőgazdasági árak ingadozóbbak, mivel az időjárási tényezők és az importált termékek aránya is befolyásolja azokat.
A legfőbb drágulást okozó tényezők közé tartozik:
- Az energiaárak emelkedése – a hazai termelők 20-30%-kal magasabb áron kapják a villamos energiát, mint EU-s versenytársaik.
- Üzemanyagköltségek növekedése – az árak 90%-kal ugrottak meg.
- Csomagolóanyagok és raktározás drágulása.
- A forint árfolyamának gyengülése, amely az importált élelmiszerek drágulásához vezetett.
A GKI elemzése szerint az élelmiszerárak alakulása nem kizárólag a hazai döntésektől függ, hanem globális folyamatok eredménye is, ezért a jövőbeni ármozgások előrejelzése továbbra is bizonytalan marad - jegyezte meg a HVG.
