A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adatai szerint 2025 márciusában 718 ezer lakossági mulasztást tartottak nyilván, ezek közül 517 ezer volt aktív és 201 ezer megszűnt. Az aktív mulasztások száma egyetlen hónap alatt ötezerrel nőtt, ami az elmúlt évek tendenciájával szembemegy. A magyar banki feketelistára azok kerülnek fel, akik legalább 90 napja nem fizették a minimálbért meghaladó (jelenleg 290 800 forintot elérő) tartozásukat. Ez a folyamat akár egy évig is eltarthat, mire a késedelem miatt valaki a negatív nyilvántartásba kerül - elemezte a Telex.
A Bank360 elemzése szerint a márciusi növekedés különösen figyelemre méltó, hiszen 2020 óta folyamatos csökkenést mutatott az adatok alapján a hátralékos hitelek száma. A mélypont 2025 februárjában volt, amikor 512 ezer aktív mulasztást regisztráltak. A megszűnt mulasztások – más néven passzív KHR-esetek – azok, amelyeknél a tartozást már rendezték, de még nem telt le az egyéves türelmi idő. Csak ezután kerül le az adós végleg a listáról.
Az MNB adatai alapján már korábban is látszott, hogy a negatív trend hamarosan újra megfordulhat. A 90 napon túl késedelmes hitelek összege ugyanis bizonyos konstrukcióknál növekedni kezdett. 2024 első negyedévében a személyi hitelek késedelmes állománya meghaladta a 16,5 milliárd forintot, ami 8–10 ezer szerződést is érinthetett. Emellett a folyószámla- és hitelkártya-tartozások is megugrottak, különösen 2023 közepén, amikor a 90 napon túli elmaradások összege elérte a 9,7 milliárd forintot. Ezeket a típusú hiteleket általában a beérkező jövedelemből törlesztik az adósok, ám ha valaki túllépi a hitelkeretét és nem tudja visszafizetni a tartozását, a bank bármikor felmondhatja a szerződést, ezzel a tartozás azonnal lejárttá válik.
Bár nemzetközi összehasonlításban a magyar háztartások nem számítanak különösebben eladósodottnak, a jelenlegi hitelproblémák mögött sok esetben az anyagi helyzet romlása áll. Sokan nem a várakozásaik szerint alakították ki pénzügyi terveiket, vagy a körülmények változtak meg jelentősen. Az év elején beharangozott „repülőrajt” ellenére a gazdaság több kulcságazata továbbra is gyenge teljesítményt nyújt, ami a bérekben is érezteti hatását.
