2025 februárjában jelentősen csökkent a magyar reálbér-növekedés üteme, ami a keresetek lassabb emelkedésének és az újraéledő inflációnak tudható be – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből.
A bruttó átlagkereset 661 400 forint volt, ami 9,3 százalékos éves növekedést jelent, de a nettó reálbér-növekedés mindössze 3,5 százalékos volt, szemben az októberi 9,4 százalékos értékkel.
A bruttó kereset mediánértéke 533 600, a nettó kereset mediánértéke 370 700 forintra rúgott, ezek rendre 8,5, illetve 8,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A prémium és jutalom nélküli rendszeres bruttó átlagkereset elérte a 632 500 forintot, ami 9,4 százalékos emelkedést jelent éves alapon. Szektoriális bontásban a vállalkozásoknál 630 600, a költségvetésben 626 400, a nonprofit szektorban 666 800 forint volt a rendszeres bruttó átlagkereset, ezek 9,3, 9,3 és 10,7 százalékos növekedést jelentenek.
A KSH szerint „a nettó reálkereset növekedése a februárt megelőző hónapokban nagyon meredeken csökkent”. Míg 2024 októberében még 12,9 százalékkal emelkedett a bruttó átlagbér, ami 9,4 százalékos nettó reálbéremelkedést eredményezett, addig februárban már csak 9,3 százalékos bruttó növekedés valósult meg, ami csupán 3,5 százalékos reálbér-emelkedést hozott - elemezte a Telex.
Ez arra utal, hogy egyrészt lassult a béremelések üteme, másrészt az év elején meginduló infláció jelentősen rontotta a fizetésemelések reálértékét. A kormány az infláció letörése érdekében különböző beavatkozásokkal – például kiskereskedelmi árrésstop bevezetésével – próbált úrrá lenni a helyzeten. Ennek hatására márciusban megállt az infláció növekedése, de a 7 százalékos szint továbbra is komolyan befolyásolja a reálbérek alakulását.
