Nagy István agrárminiszter új rendelete jelentős változásokat hozott a kéknyelv-betegséggel kapcsolatos szabályozásban. Az új szabályozás célja, hogy csökkentse az adminisztrációs terheket és könnyítse a betegség kezelését, összhangban az uniós előírásokkal - számolt be róla az Index.
Mi a kéknyelv-betegség és hogyan terjed?
A kéknyelv-betegség egy vírusos állatbetegség, amelyet törpeszúnyogok terjesztenek. Főként szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és vadon élő kérődzőket érint, de emberre nem jelent veszélyt. A betegség hatása főként gazdasági, mivel a fertőzött állatokból származó termékek forgalmazása korlátozott.
Az új rendelet legfontosabb változásai
A módosított rendelet több lényeges könnyítést vezet be a kéknyelv-betegség elleni védekezés során:
-
Megszűnik a fertőzött állatok kötelező leölése: A virológiai vizsgálat során pozitívnak bizonyuló állatok nem lesznek automatikusan leölve, így csökkenthetők a gazdasági veszteségek.
-
Eltörlésre kerül a védő- és megfigyelési körzetek kötelező elrendelése: Ez a lépés egyszerűsíti az állat-egészségügyi hatósági intézkedéseket.
-
Nem kell készenléti tervet készíteni: Az állattartóknak nem szükséges többé részletes vészhelyzeti terveket készíteniük.
-
A megfigyelési idő meghosszabbítása: A megfigyelési időt 30 napról 60 napra módosítják, amely lehetővé teszi a fertőzött területek alaposabb ellenőrzését.
Gazdasági hatások és jövőbeli kilátások
A rendelet módosítása várhatóan jelentős gazdasági előnyökkel jár. A kötelező leölés eltörlésével a fertőzött állatok újra forgalomba hozhatók, miután letelt a megnövelt megfigyelési idő. Ez csökkenti a betegség okozta gazdasági károkat, és nagyobb stabilitást biztosít az állattenyésztők számára.
Bejelentési és hatósági intézkedések
Bár az adminisztrációs terhek csökkennek, a betegség gyanúja vagy előfordulása esetén továbbra is szigorú bejelentési kötelezettség marad érvényben. A NÉBIH és a megyei kormányhivatalok lesznek felelősek a betegség nyomon követéséért, az intézkedések végrehajtásáért és az uniós jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséért.
Az uniós szabályozás és Magyarország helyzete
A módosítások illeszkednek az Európai Unió 2021-től életbe lépett szabályozásához, amely a kéknyelv-betegséget C kategóriás betegségként kezeli. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy döntsenek a mentesítési programok folytatásáról. Magyarország 2021 óta hivatalosan mentes a kéknyelv-betegségtől, és szerepel az EU kéknyelv-betegségtől mentes tagállamainak jegyzékén.
Mi vár ránk a jövőben?
Bár a kéknyelv-betegség az utóbbi években nem jelentett komolyabb veszélyt Magyarországra, a közelmúltban már Ausztriában is regisztrálták a fertőzés előfordulását. A betegség előretörésével a tejtermékek áraira is hatással lehet, ezért a gazdálkodóknak továbbra is figyelemmel kell kísérniük a helyzetet.
Az új rendelet a következő napokban lép életbe, és várhatóan kedvező változásokat hoz az állattartók számára, miközben fenntartja a szükséges védelmi intézkedéseket.
