A 2025-ös év első negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye visszaesett – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, részletes adataiból. Bár a kormány korábban „repülőrajtot” ígért, az eredmények a legpesszimistább elemzői előrejelzéseket igazolták. A nyers adat stagnálást mutatott, a naptárhatással kiigazított GDP viszont 0,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi utolsó negyedévhez képest 0,2 százalékos csökkenést mért a hivatal – vagyis technikai recesszióhoz közeli állapotban van a gazdaság.
Orbán Viktor még év elején azt ígérte: „lesz nagy csodálkozás”, amikor megjelennek az első negyedéves számok. A csodálkozás valóban megvolt – csak épp a negatív irányban.
Mi húzza le a gazdaságot? Ipar, építőipar, beruházások
A KSH elemzése szerint a legnagyobb visszaesést az ipar produkálta, amelynek hozzáadott értéke 3,9 százalékkal csökkent, ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye 4,6 százalékkal esett vissza. Különösen gyenge volt a villamos berendezések gyártása – ez az ágazat érinti az akkumulátorgyártást is, amelyet korábban gazdasági húzóágazatként hirdetett a kormány.
Az építőipar sem tudott javítani az összképen: 5,1 százalékos visszaesést mutatott. A beruházások pedig gyakorlatilag befagytak: a bruttó állóeszköz-felhalmozás 10,1 százalékkal csökkent, ami erősen visszaveti a jövőbeli növekedés esélyeit is.
A kormány mindezt részben a nemzetközi kereslet gyengeségével magyarázza – ez részben igaz, hiszen Németország és Ausztria is gyengén indította az évet, de az EU egészére ez már nem mondható el.
Fogyasztás élénkül, de ez kevés – a szolgáltatások tartották életben a növekedést
Kevés jó hír is van: a háztartások fogyasztása 4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, elsősorban a tartós fogyasztási cikkek piacán volt élénkülés, ott 8,9 százalékos növekedést regisztráltak. Ez arra utal, hogy a lakosság lassan elkezdett visszatérni a kiadásokhoz, miután a 2022–2023-as inflációs sokkot követően korábban inkább tartalékokat építettek.
A gazdaságot részben a szolgáltatási szektor mentette meg a még gyengébb adatközléstől: itt 1,1 százalékos növekedést mért a KSH. Leginkább az oktatás (+3,5%), szabadidős szolgáltatások (+3,1%), egészségügy (+2,4%) és kereskedelem (+2,1%) teljesítettek jobban. Visszaesés viszont az ingatlanügyletek, közigazgatás és IT-szektor terén volt.
A mezőgazdaság is gyenge számokat hozott: 0,7 százalékkal esett vissza a szektor teljesítménye. Az ágazatot idén nem aszály, hanem állatjárványok (madárinfluenza, száj- és körömfájás) sújtják.
Hiányzó dinamika, hiányzó beruházások – a jövő is bizonytalan
A kormány a kiábrándító számokra azzal reagált, hogy 150 új gyár építését ígérte, de közgazdászok szerint a jelenlegi helyzetben nem új üzemekre, hanem keresletre és működő kapacitáskihasználásra lenne szükség.
A meglévő üzemek többsége már most is alacsony kihasználtsággal működik – hiába a gyárépítési ígéret, ha nincs piac a termékekre.
