A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi kamatdöntő ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul, 6,5%-on hagyta az alapkamatot. Azonban a jegybank jelentősen rontotta az idei évre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését, amely most mindössze 0,8%-ra csökkent a márciusban várható 2,4%-ról — olvasható a Pénzcentrum cikkében.
Varga Mihály jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az inflációs kockázatok és a nemzetközi geopolitikai feszültségek miatt továbbra is "óvatos és türelmes monetáris politika" szükséges. Az MNB előrejelzése szerint az infláció az év hátralévő részében 4% felett maradhat, az éves átlag pedig 4,7% lehet.
Az MNB szigorú monetáris politikája részeként folytatódik a mérlegszűkülés, amelyet a kormány devizaadósság-bevonása lassít. Varga elmondta: "a jegybank ezért sem tervezi, hogy a természetes folyamatot bármilyen irányba finomítsa".
A jegybank arra számít, hogy az idei nyáron véget érnek a kormány által bevezetett árrésstopok, amelyek jelentős inflációmérséklő hatással bírnak. Ezek nélkül a piaci szolgáltatások ára magasabb lenne: 7,6% helyett 6,8% körül alakulna az infláció a szolgáltatásokban.
A gazdasági növekedés legnagyobb akadálya a beruházások visszaesése, miközben a foglalkoztatottság még mindig magas. A munkaerőpiacon azonban már látható a kereslet csökkenése, a bérdinamika lassulása ellenére még mindig érdemi reálnövekedést mutat.
Az MNB optimistább jövőképet vázol fel a következő évekre: az év második felében fokozatos élénkülés várható, az ipari export az idei év végén, a beruházások pedig 2025-ben fordulhatnak pozitív irányba. A jegybank szerint 2025-ben 2,8%-os, 2026-ban pedig 3,2%-os növekedés várható.
Varga Mihály a nemzetközi környezet bizonytalanságait is kiemelte. Hangsúlyozta, hogy az EU és Németország fiskális kiadásainak növelése ellensúlyozhatja a vámháború negatív hatásait, de ezek a hatások csak később, 2027 végén jelentkezhetnek hazánk exportjában.
Az MNB hangsúlyozza, hogy a 3%-os inflációs célt fenntartható módon csak 2027-re érhetjük el, ezért továbbra is a pénzügyi stabilitás fenntartása és az inflációs várakozások horgonyzása a monetáris politika fő célja.
