Tovább súlyosbodik a helyzet a gyöngyösi és gyöngyöstarjáni telephelyeken működő G.G. Space Kft. körül, miután június 30-án a cég minden munkavállalóját elbocsátotta – számolt be a 24.hu. Az olasz hátterű villamosgépgyártó cég összesen 165 dolgozóját bocsátotta el, akik azóta is várják a májusi és júniusi bérük kifizetését. Június 2-a óta kényszerszabadságon vannak, a magyar vezetőség pedig nem hajlandó hivatalos tárgyalásokat folytatni az alkalmazottakkal.
„Több tucat érintett munkavállaló keresett fel az elmúlt két napban, akik elkeseredetten arról számoltak be, hogy nem kapták meg az ígért felmondásokat, csak a kilépő papírokat küldte el nekik a munkáltató”
– írta Kozma Zsolt, a Munkástanácsok alelnöke. A munkások így utólag, papírból értesültek arról, hogy megszűnt a munkaviszonyuk, miközben a bérszámfejtés és kifizetés formálisan rendben zajlott volna, ám a pénz nem érkezett meg.
Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok ügyvezető alelnöke szerint „gyakorlatilag a felszámolási eljárás tűnik egyedüli kiútnak, ha önként nem történik teljesítés rövid időn belül.” Mint írta: „A legrosszabb esetre is készülve, némi reményt ad a ‘Bérgarancia Alap’ az érintettek számára.” Ez azt jelenti, hogy amennyiben a felszámoló nem tudja a tartozásokat fedezni, állami támogatás igényelhető a dolgozók bérének kifizetésére.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a cég hátterében súlyos nemzetközi bűnügy is húzódik: a G.G. Space anyavállalatának tulajdonosai, Paolo Cavadini és Massimo Giovenzana ellen az Európai Ügyészség áfacsalás miatt négy év börtönbüntetést és 9 millió eurós vagyonelkobzást kért – derül ki a La Provincia Unica május 19-i cikkéből.
A munkavállalók helyzetének egyetlen enyhítése egyelőre az, hogy Gyöngyöstarján polgármestere, Kiss Viktor egyszeri, 50 ezer forintos települési támogatást ajánlott fel a helyi lakcímű és regisztrált álláskereső dolgozóknak. A támogatás azonban nem terjed ki azokra, akik más településekről jártak be dolgozni.
A munkásokat képviselő szakszervezetek és jogi képviselők további nyomásgyakorlásra készülnek, hogy „a botrányos ügy a felszínen maradjon”. A történtek jogi és morális kérdéseket is felvetnek, hiszen a munkáltató látszólag megkerüli a törvényes eljárásokat, miközben a dolgozók teljes bizonytalanságban maradtak.
