Ismét jelentősen csökkent az olaj világpiaci ára: július 22-én a Brent-típusú nyersolaj hordónkénti ára 69 dollár alá, míg az amerikai WTI olaj ára 66 dollár alá esett. Egy hónap alatt már közel 10 százalékos az esés, ami mögött összetett gazdasági és geopolitikai okok állnak – számolt be Telex.
A piaci aggodalmak középpontjában jelenleg a globális gazdasági lassulás és a kereskedelmi háborúk állnak. A Reuters elemzése szerint miután enyhültek a közel-keleti feszültségek – „legalábbis most nincsenek aktív harci cselekmények Izrael és Irán között” –, a befektetők figyelme ismét a világgazdaság állapotára irányul. A legnagyobb veszélyt most a vámháború jelenti, amely a kereslet csökkenésével fenyeget, különösen Kínában, de az Egyesült Államok és az Európai Unió között is fokozódik a feszültség.
„A globális vámháború az egész világgazdaságnak rossz, nemcsak a kínai olajkeresletet apaszthatja, de az Egyesült Államok és az Európai Unió között kialakuló kereskedelmi feszültségek is a gazdasági aktivitás csökkenéséhez vezethetnek” – írja Brückner, hozzátéve, hogy Trump újabb, 30 százalékos vámfenyegetéseit már egyre nehezebb komolyan venni.
Ugyanakkor nem minden tényező hat lefelé az árakra:
„A feszültségek között ugyanakkor olyan is van, amely inkább emelheti az olaj árát, így az orosz nyersolajra és annak vevőire kivetendő új amerikai szankciók drágíthatják az olajat.”
Kínálati oldalon új fejlemény, hogy az OPEC a termeléscsökkentés fokozatos feloldására készül. A Peak of Barrel szerint a következő két hónapban akár napi 929 ezer hordóval is nőhet a kitermelés, míg a tartalék kapacitások ezzel párhuzamosan csökkenhetnek.
A legnagyobb termelők – Algéria, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek – már el is kezdtek kihátrálni a termeléscsökkentési egyezményekből.
„Ez pedig a nagyobb kínálat miatt akár még alacsonyabb olajárakat vetít előre” – zárul Brückner elemzése.
