A Federal Reserve szerdán 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot, ezzel idén először lazított a monetáris politikán. A döntést követően a piacok azonnal reagáltak: Ázsiában esés volt tapasztalható, míg az európai tőzsdék nyitáskor emelkedést mutattak.
Reakciók a piacokon
A kamatvágás után a forint gyengüléssel indította a csütörtöki napot: az euró jegyzése 390,6 fölé, a dolláré 331 fölé emelkedett. A dollár előbb mélypontra esett, 96,224-re a főbb devizákkal szemben, majd gyorsan visszapattant, és végül 0,44%-os pluszban, 97,074-en zárt. Csütörtök hajnalban is erősödést mutatott, 97,1 környékén mozgott.
Az euró az amerikai döntés után 1,19185-ig erősödött, ami 2021 júniusa óta nem látott szint, majd reggelre 1,1795-ig korrigált.
A Fed elnöke, Jerome Powell szerint a lépés a „gyengülő munkaerőpiacra adott kockázatkezelési válasz”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincs szükség sietős lazításra. A friss dot plot előrejelzés alapján az idei év hátralévő két ülésén további 50 bázispontos csökkentés jöhet, 2026-ban pedig már csak egy újabb kamatvágást várnak.
Mi várható még ma?
A befektetők figyelme ma a Bank of England kamatdöntésére, valamint az amerikai heti munkanélküliségi segélykérelmek számára és a Philadelphia Fed-indexre irányul, amelyek további mozgásokat hozhatnak a piacokon.
Kína lezárta a Google elleni vizsgálatot
A Financial Times értesülése szerint Kína lezárta a februárban indított trösztellenes vizsgálatot a Google ellen, miközben a kereskedelmi tárgyalások tovább folynak Washingtonnal.
„A Google elleni vizsgálat lezárásával Peking rugalmasságot jelez Washington felé.”
A kínai hatóságok most a Nvidia üzleti gyakorlatára összpontosítanak, amelyet trösztellenes törvénysértéssel vádolnak. Az ügy a két ország közötti tárgyalások egyik kulcstémájává válhat.
Az elmúlt fél évben a feszültség fokozódott az Egyesült Államok és Kína között: Donald Trump amerikai elnök előbb jelentős vámokat vetett ki, majd 30%-ra csökkentette azokat, és a TikTok betiltásának lehetőségét is felvetette. Kína válaszul vámokat vezetett be és vizsgálatokat indított több amerikai techcég, köztük a Google anyavállalata, az Alphabet ellen.
