A következő választási ciklus egyik fontos gazdaságpolitikai kérdése lehet, hogy Magyarország közeledjen-e az eurózónához, vagy maradjon a forintnál és a jelenlegi irányvonalnál. Bár a lakosság többsége támogatná az euró bevezetését, a makrogazdasági adatok alapján egy négyéves ciklus is kevés lenne az áttéréshez - írta a Telex/G7.
Politikai ütközésvonal az euró körül
A téma új lendületet kapott az elmúlt napokban.
„Az én terítékemen biztos nem lesz” – mondta Orbán Viktor az Economx-nek adott interjúban, amikor az euró bevezetéséről kérdezték. A miniszterelnök szerint az Európai Unió radikális változások nélkül a szétesés felé halad, ezért szerinte nem időszerű szorosabbra fűzni a kapcsolatot.
Ezzel szemben Kármán András, a Tisza Párt gazdaságpolitikusa a 444-nek nyilatkozva úgy fogalmazott:
„Mi komolyan gondoljuk az euró bevezetését. Hiszünk abban, hogy Magyarországnak több előnye származik az euróból, mint amennyi hátránya.”
A politikus szerint hazánk a nem eurót használó országok közül profitálhatna a legtöbbet a csatlakozásból.
A magyarok többsége támogatná – de nem most
Az Eurobarometer tavaszi felmérése szerint a magyarok 75%-a támogatja az euró bevezetését, ugyanakkor 72% úgy véli, az ország még nem áll készen rá. A legtöbben azt várják, hogy 10 éven belül sor kerülhet a csatlakozásra.
Korábban több ellenzéki párt – a 2022-es választások előtt – céldátumot is kijelölt az euró bevezetésére, a kormányzati kommunikáció viszont eddig azt hangsúlyozta, hogy „az euró nem cél, hanem eszköz”, és csak akkor éri meg, ha a magyar gazdaság megfelelő fejlettséget ér el.
Távol a maastrichti feltételektől
Az euró bevezetéséhez Magyarországnak meg kellene felelnie az úgynevezett maastrichti kritériumoknak:
-
az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb az uniós átlag legalacsonyabb három értékénél,
-
a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át,
-
az államadósságnak 60% alatt kell lennie,
-
a hosszú távú kamatszint legfeljebb 2 százalékkal lehet magasabb az uniós referenciaértéknél,
-
stabil árfolyamot kell fenntartani az ERM–II rendszerben.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. januári elemzése szerint Magyarország ezek közül jelenleg csak egynek felel meg, mivel a hiány, az adósság és a kamatszint is magasabb a kívánatosnál, az ország pedig nem tagja az ERM–II árfolyamrendszernek.
Bulgária példája intő lehet
Bulgária 2026 januárjában tervezi bevezetni az eurót, de ehhez évek óta tartó költségvetési fegyelemre volt szükség. Az ország hiánya 2–2,8% között alakult 2023 és 2025 között, míg a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint a magyar deficit 2026-ban akár 4,2% is lehet.
Kármán András elismerte, hogy egy Tisza-győzelem esetén is nehéz költségvetési helyzetet örökölnének, így a gyors csatlakozás nem reális.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az euró bevezetése hosszú távú stratégiai cél lehet, de egy négyéves ciklus aligha elég a szükséges gazdasági, pénzügyi és intézményi feltételek megteremtésére.
