Egyre több magyar tart attól, hogy idős korában nem tudja majd fenntartani megszokott életszínvonalát – derül ki az Ipsos Zrt. által, egy hazai hitelcég megbízásából készített 1000 fős, országos reprezentatív kutatásból.
A felmérés szerint nyár óta 22-ről 27 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy érzik, nem lesz elegendő a nyugdíjuk a megélhetéshez. Ez 5 százalékpontos növekedés néhány hónap alatt, és különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy eközben a fizetésük elértéktelenedésétől tartók aránya 35-ről 34 százalékra enyhén csökkent.
A kutatók szerint a tendencia világos: miközben az emberek továbbra is az inflációt tartják a legnagyobb egzisztenciális veszélynek, egyre inkább a nyugdíjas éveik anyagi biztonsága aggasztja őket.
Az infláció tartós, a bizalom törékeny
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint októberben is 4,3 százalék volt az infláció, ami immár négy hónapja változatlan. Bár a pénzromlás üteme mérséklődött, az Erste Bank elemzői szerint a lakosság inflációs várakozásai még mindig magas szinten vannak, és csak lassú csökkenés figyelhető meg.
A pénzügyi döntésekben a rokonok a fő tanácsadók
A gazdasági bizonytalanság hatására az emberek többsége inkább ismerősöktől, rokonoktól vagy barátoktól kér tanácsot pénzügyi kérdésekben (41%). Az internetes források, influenszerek és közgazdászok is egyre nagyobb szerepet játszanak, míg 26% egyáltalán nem kér tanácsot ilyen helyzetben.
Az öngondoskodás terén az élet- és balesetbiztosítás a legnépszerűbb (29%), ezt követi a nyugdíjbiztosítás (23%) és az egészségpénztár (18%). A nyugdíj-megtakarítás iránti érdeklődés enyhén nőtt, ami jól mutatja, hogy a nyugdíjbiztonság kérdése központi téma lett a lakosság körében.
A megtakarításnál már nem a hozam a legfontosabb
A kutatás szerint a magyarok most elsősorban rugalmas megtakarítási formákat keresnek, a biztonság és a célzott felhasználás fontosabbá vált a magas hozamnál. Nyáron még a hozam állt az első helyen, de most már csak negyedik szempontként említik a válaszadók.
Az életkor is számít: az 50 év felettiek a biztonságot, míg a 18–35 évesek inkább a befizetések rendszerességét tartják döntő tényezőnek.
A pénzügyi helyzet szélsőségesen megoszlik
A kutatás a magyar lakosság pénzügyi helyzetét is feltérképezte. A két véglet:
– 11% adósságot görget maga előtt,
– 9% viszont a jövedelme harmadát is félre tudja tenni.
A különbségek az iskolai végzettség alapján is markánsak: az érettségi nélküliek 17%-a eladósodott, míg a felsőfokú végzettségűek 18%-a képes a jövedelme harmadát megtakarítani.
Összességében a lakosság több mint fele (54%) anyagi gondokkal küzd: 11% eladósodott, további 43% pedig rendszerint hó végére kifogy a pénzből.
A megtakarítási képesség 700 ezer forint havi jövedelem fölött válik jelentősen jobbá: ez alatt csupán 5%, efölött viszont 22% képes a bevétel egyharmadát félretenni.
A pesszimizmus erősödik
A felmérés szerint a magyarok kétharmada (67%) arra számít, hogy a jövedelme vásárlóereje csökkenni fog, miközben a javulásban bízók aránya 19%-ra esett vissza. Ez 4 százalékpontos csökkenés a nyári adatokhoz képest.
A trendek egyértelműek: a lakosság egyre kevésbé bízik anyagi helyzetének javulásában, miközben a nyugdíjbiztonság és az infláció maradtak a legfontosabb pénzügyi aggodalmak Magyarországon.
